Az egyszerű vidéki ügyvédet állandóan érheti meglepetés.
A sors úgy hozta, indokolttá vált az Európai Bizottság megkeresése a részemről is, ugyanis az un. deviza alapú kölcsönszerződések jogvitáiban nem lehet a Kúria, és a Győri Ítélőtábla kivételével a többi táblabíróság előtt dűlőre jutni. Hiba sikerült előzetes döntéshozatali eljárást kieszközölni a C-932/19. sz. alatti ügyemben, hiába jelent meg az EUB C-269/19. sz. alatti döntése, a magasabb bíróságok valamilyen furcsa alku mellett mellőzik a közösségi jog alkalmazását. A szakmai mélypontot akkor véltem megvalósulni, amikor az Alkotmánybíróság V/732/12019. sz. alatti határozata gyakorlatilag „kötelezte” a perbírságokat az EU jogának alkalmazására.
A kialakult körülmények adekváttá tették, hogy a Bizottságot megkeressem a magyar jogállamiságot érintő ügyben, hiszen hiába tette közzé a közösségi jog alkalmazásának „tankönyvét a Bizottság, a magyar bírói kar döntő többségétől nem láttam visszaigazoltnak annak ismerete.
Az egyes peres ügyekben szinte közelharcot kell vívni azért, tekintsék anyagi jogi előkérésnek a közösségi jogi szabályokat, ám ez a praxisomba tartozó ügyekben nehezen vihető sikerre. Végül is az alsóbb fokú bírságok megértik az előkérdés lényegét, ám meghatározott másodfokú tanácsok egyszerűen elkezdik félremagyarázni a dolgokat, és kötelezik az elsőfokú bíróságokat, ne a felperesi fogyasztó kérelme felől döntsenek, hanem a jól bevált ítéleteket hozzák meg, melyet a másodfok amúgy is helybenhagy. Így szaporodott fel nálam is tucatnyi olyan jogerős ítélet, melyben egy szó sem esett a fogyasztó jogairól, az EUB döntéseiről. Látványosan fentről fúj a szél.
Az ügyben a Magyar Ügyvédi Kamarát is megkerestem jogsegély érdekében, hiszen a fogyasztók képviseleti jogát így elég nehezen lehetséges érvényesíteni. A MÜK elnökének válasza az volt, hogy szakmai bizottság elé terjesztheti a kérdést, mint például a rendelkezési jog, ám látványosan „nem ment át”, hogy itt egyszerű jogállami, jogbiztonsági kérdésről van szó: vajon miért is nem kaphat jogvédelmet a fogyasztó a magyar bíróságokon?
Úgy gondoltam, kiviszem az ügyet az Európa Parlamentbe is, mert a hazai demokratikus viszonyok közepette nincsen lehetőség jogérvényesítésre. A választásom a Momentumra, és Cseh Katalinra esett, ugyanis nem érintett a deviza hitelezés kapcsán. A többi ellenzéki párt kemények kompromitálta már magát akár a rendszerszintű jogfosztás fenntartásában, akár a jogérvényesés mellőzésével.
A kapcsolatot tehát felvettem képviselő asszonnyal, akivel telefonon abban állapodtunk meg, az ügy nagyon fontos, és személyesen is meg kellene konzultálni. A levél elment. Igyekeztem közérthetően fogalmazni.
Dr. Cseh Katalin EP képviselő részére megkeresés 2021_02_24
Hosszabb ideig nem történt semmi, azonban a birtokomba került egy Európa Parlament általi felhasználásra szánt szakmai anyag, mely ugyan tárgyi tévedéseket is tartalmaz, azonban fontos, hogy elmozdulunk a holtpontról.
Unfair terms in Swiss franc loans EPRS_BRI(2021)689361_EN (1)
Ha már megjelent ez a szakanyag, gondoltam, rákérdekez azon politikusra, akiről azt gondoltam, bízhatok benne. Azonban e bizalom inkább csak remény, nem pedig tény, ugyanis a válasz nem csupán lelombozott, hanem egyenesen megdöbbentett.
A válaszból számomra egyértelmű, a Momentumot nem érdekli a magyar jogállamisági kérdés. A nagyon udvarias forma tartalom nélküli. Ami azonban tárgyiasul, az nem más, minthogy nem foglalkoznak a jogállamisággal „szakpolitikai oldalról”, és nem látja semmi akadályát annak, hogy idegen ország segítségét kérjem.
Megdöbbentő ez a dolog. Pontosan kalkuláltam azzal, hogy magyar ellenzéki párt nem lesz a segítségemre, és szégyenszemre már EU tagállam segítségét kell kérjem hazám jogállamisága ügyében, mert a Momentumnak sem fontos ez az ügy.
Azon nem kívánok már megdöbbenteni, hogy a hazai jogász társadalmat messze nem érdekli – igen kevés kivétellel – a jogállamiság, jogbiztonság. Maroknyi jogász viszi vásárra a bőrét e témakörben. De az már felettébb meglep, hogy „továbbítják a frakción belül az illetékesebb kollégáknak”. Ez nem a mi bőrünkre hat ki leginkább? Ezek szerint nem. Vagy ezalatt mit kellene érteni?
A magyar ellenzék jogérzékenységét innentől kezdve nem tudom és akarom minősíteni.