2021.09.02. napján megszületett az EUB C-932/19. sz. alatti ítélete. Vállaltam közszereplést, adtam nyilatkozatokat annak érdekében, hogy ismertessem az ítélet lényegét. Felfutott az érdeklődés a csillagokba, majd „minden csoda három napig tart” alapon, meg is szűnt.
Az elmúlt két hónapban az összes ügyemben 100 oldalas beadványokat adtam be, ismertetvén az EU jog lényegét, és erre gyakrolatilag megsemmisítő válaszok jöttek a bírói karból – tisztelet a nagyon kevés kivételnek. Hadd említsem fel az egyiket, egy PKKB bíró részéről:
„Ügyvéd úr, hogy képzeli, hogy 100 oldalas beadványokkal traktál, amit elolvasni is rengeteg idő, és ez elveszi a lehetőséget más ügyek elbírálásától.” Hja, az aggasztja a bírót, hogy leírtam neki egy tankönyvet és annak minden sora nóvum számára? Most kell megismerkednie az EU jogával, és olyan megterhelés, hogy inkább nem is foglalkozik vele?
Vagy egy másik járásbírósági bíró, aki kerek perec közölte velem, márpedig ő akkor sem alkalmazza az EU jogot, majd helyette a kúriai tanácsadó, vagy konzultációs testületének véleményét, melyre az Alkotmánybíróság is azt mondta, hogy nem jogforrás.
Sorra adom be megint a büntető feljelentéseket, mert ezek a bírói magatartások bizony a hivatali kötelezettség megszegését jelentik.
Erre mi történik? Megkapom Csepelről a bírói végzés, a végrehajtást nem függeszti fel, és vissza is utasítja a keresetlevelet, ha nem azt kérem, hogy az ügyfelemet forintosítsák be. Mintha nem ennek pont az ellenkezője lenne a kérelmem, és nem azt biztosítaná az EUB számos ítélete.
Ma, hazánkban, már nincsen független, professzionális, magas szakmai szinten álló bíráskodás. A bírói kar teljes erejével felszámolni igyekszik a jogállamot, mert már nyomokban sem emlékeztet a fair eljárásokra a devizás ügyekben lefolytatott inkvizíciós eljárások zöme. Erre mit tett az ügyvédi kamara? Belém fojtotta a szót fegyelmi ügyek által, hogy ne merjem kritikámat megfogalmazni.
A magyar jogállam elbukott és ezen már változtatni csak a teljes bírói kar lecserélésével lehet majd.
Megírtam a csepeli bírság elnökének panaszomat. A válasz nyilván megint valami fegyelmi eljárás kezdeményezése lesz velem szemben.
Dr. Filipp Mónika Julianna
Elnök
r é s z é r e
Tisztelt Elnök Asszony!
Kizárólag igazgatási körben keresem meg Önt annak érdekében, hogy egy jogállamiságot érintő kérdésben legyen úgy segítségemre, hogy hatáskörének általam is ismert korlátait nem lépi át.
Én vagyok az az ügyvéd, aki sok évnyi munkájával eljutott az EUB elé, és a C-932/19. sz. alatti ügyben a fogyasztóvédelmi irányelv, és az EU alapszerződéseinek olyan értelmezését adta az EUB, mely gyakorlatilag egybeesik az általam évtizedesen hangoztatott jogi állásponttal.
Csakhogy ez a szakmai elismerés Magyarországon semmit nem jelent, hiszen az EU szkeptikus bírói kar gyakorlatán egyszerűen kettétörik minden anyagi jog.
Az ügy lényege nem más, minthogy:
- Az EU csatlakozási szerződések aláírása arra kötelezi nem csak a magyar államot, hanem bíróságait is, hogy az EU jogának primátusát tartsák tiszteletben, így az EUMSz alapján az EUB döntése anyagi jogi hatállyal kötelezik a magyar bíróságokat.
- Az Alkotmánybíróság V/732/2019. sz. alatti ítéletében foglaltak szerint a Kúria szervét soha nem képező, un. Konzultációs Testület laikus álláspontja egyetlen bíróságot sem kötelez jogforrási jelleggel.
- Az EUB számos ítélete, mint pl. a C-618/10. sz. alatti Banco Espanol-ügyben hozott döntés kizárja annak lehetőségét, hogy a perbíróság a fogyasztói szerződésbe bármilyen feltételt behelyettesítsen, beillesszen.
- A C-932/19. sz. alatti ítélet arra kötelezi a perbíróságokat, hogy tartsák tiszteletben a fogyasztó azon jognyilatkozatát, melyben visszautasítja a DH törvények szerinti jogvédelmet. Illetve a C-118/17. sz. alatti ítélet szerint folytassa le vizsgálatát a bíróság a perben.
- Az a bíró, aki elvonja magát a jog hatálya alól, és önkényesen megfosztja a fogyasztókat az EU joga szerinti jogosítványoktól, az bűncselekményt követ el (hivatali visszaélés)
- A mellékelten csatolt végzés arra kényszerít rá engem, mint jogi képviselőt, hogy szegjem meg ügyfelem megbízását, utasításait, és ne érvényesítsem jogait, hanem pont annak ellenkezőjét tegyem, és működjek közre a DH törvények szerinti „forintosítás” érvényesülésében. Ezzel a bíró engem ügyvédi esküm megszegésére kényszerít, mely megvalósulása esetén fegyelmi eljárásban marasztalnak majd el, mely akár a kamarából való kizárásomat is jelentheti. Ha nem teszek eleget a végzésben foglaltaknak, és nem szegem meg ügyvédi eskümet, akkor előre prognosztizálta, hogy a fair eljárást nem biztosítja a fogyasztó számára, és a keresetlevelet visszautasítja.
A jogállamiság fogalma közismert – csak kormányzati körökben nem – így utalni szeretnék az Európai Bizottság nyilatkozatára. Természetesen megértem, ha magánszemélyként egy bíró EU szkeptikus, ám hivatalos személyként ez kizárt.
“A jogállamiság az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető uniós értékek egyike, egyúttal előfeltétele az összes többi alapvető uniós érték, többek között az alapvető jogok és a demokrácia védelmének. A jogállamiság tiszteletben tartása létfontosságú az EU működése, így az uniós jog hatékony alkalmazása, a belső piac megfelelő működése, a beruházásbarát környezet biztosítása és a kölcsönös bizalom fenntartása szempontjából. A jogállamiság központi eleme a hatékony bírói jogvédelem, amely csak akkor juttatható érvényre, ha a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenek és magas színvonalon, hatékonyan működnek.
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law_hu
A fent jelzett körülmények között a perbíróság nem működik magas színvonalon, nem hatékony és nem tiszteli az EU jogát. Azt a következtetést kell levonnom az ügyben, hogy az eljáró bíró vagy nem rendelkezik a szükséges jogtudással, így alkalmatlan a jogvita elbírálására, vagy rendelkezik a jogismerettel, ám szándékosan fosztja meg a fogyasztót jogaitól. Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése előírja a tagállamok számára, hogy teremtsék meg azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken többek között a Charta 47. cikke értelmében vett hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek (az A. K. és társai ítélet 168. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), így ez utóbbi rendelkezést megfelelően figyelembe kell venni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének értelmezése során. Ugyanis a jogállamiság központi eleme a hatékony bírói jogvédelem, amely csak akkor juttatható érvényre, ha a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenek és magas színvonalon, hatékonyan működnek. Ez pedig kizárja, ha a bírói forum nem rendelkezik kellő mélységű ismerettel az érintett eu jogok ismeretét érintően illetve az sem engedhető meg, hogy a bírói jogvédelmet kérő kiszolgáltatott fogyasztó annak legyen kitéve, ha az eu jogára hivatkozik, akkor esetlegesen ezzel olyan aktuál politikai jellegű felhangoknak is ki legyen téve akár a bíró akár a maga személyében, mely nem tehető a jogvita részévé, különös tekintettel a jogforrási hierarchára és a félretételi jog gyakorlásának lehetőségére.
Mivel jelen perbíróság deklaráltan nem kívánja az EU jogát alkalmazni, a tisztességtelenül eljáró hitelezőket jogtalan előnyben kívánja részesíteni a szankció és prevenció elvének megtagadásával, hivatásbéli kötelezettségem büntető feljelentést tenni és a bíró kizárását kérni.
Csakhogy létezik a perbíróságon olyan tanács, mely hajlandó alkalmazni az EU jogát?
Szeretném előrebocsátani, hogy az EUB nem eseti jogvitákban ítélkezik, az EUB ítéleteit a magyar bíróság nem értelmezheti, annak szövegén nem ejthet változtatásokat. Az EUB ítéletének anyagi jogi hatálya gyakorlatilag a jogforrási hierarchia csúcsán áll, az kötelező alkalmazni.
Az AB IV/333/2016. sz. alatti ítélet szerinti bírói önkény jelen esetben már megvalósult, ugyanis az eljáró bíró nyugodtan hagyja, hogy semmis szerződés alapján folytatódjék ügyfelemmel szemben végrehajtás.
A keresetlevelet vissza fogja utasítani, és a kiüresedett fellebbezési jog kapcsán semmilyen hatékony bírói jogvédelmet nem várhatunk.
Kérdésem a következő:
- Miért nem biztosított a Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Bíróságon az EU jog primátusa és a hatékony bírói jogvédelem?
- Milyen felsőbb utasításra cselekednek a bírók, amikor az un. Konzultációs Testület véleményélt alkalmazzák az EU jog helyett és azzal szemben?
- Miért nem kapnak az EU jogot tagadó és nem alkalmazó bírák referáta ellenőrzést, amikor szemmel jól látható azon ügyek száma, amikor a fogyasztói jogok érvényesíthetőségét az adott bírók rendszerszinten megtagadják?
- Hogyan lehetséges az, hogy az EU jog alkalmazását megtagadó bírók elleni kizárási indítványokat pont olyan bírók vizsgálják meg, akik maguk sem alkalmazzák az EU jogát, és nem tekintik elfogultnak azt a bírót, aki contra legem, önkényes.
- Miként valósulhat meg a fair eljárás követelménye a perekben, ha szóba se kerülhet a hatékony bírói jogvédelem?
Mivel a bíróság elnöke nem szólhat bele az adott bíró ítélkezésébe, így eszembe sem jut ilyet kérni. Azonban a bíróság jogállamisági mércével vizsgált tevékenysége már az igazgatási vezető asztalára tartozik. Kérem tehát, hogy igazgatási vezetőként folytasson le vizsgálatot az adott bíróval szemben, és tárja fel annak körülményeit, miért nem kívánja az EU jogát alkalmazni és a fair eljárást biztosítani. Külön kérem panaszom alapján azt kivizsgálni, miért kötelez engem az adott bíró az ügyvédi esküm megszegésére és fegyelmi vétség megvalósítására.
Kérem, hogy az ügyet osszák át olyan bíróra, aki nem tagadja meg az EU jog alkalmazását, és a Vht. szerint felfüggeszti a végrehajtást.
Tisztelettel:
Dr. Marczingós László
ügyvéd