Amikor a bíró presszionálja a fogyasztót…

Székesfehérvári Törvényszék

Székesfehérvár

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin

elnök

r é s z é r e

 

Tisztelt Elnök Asszony!

 A fenti szám alatti ügyben L. és felesége felperesek képviseletében terjesztettem elő eljárást megindító beadványt az AXA Bank és pertársaival szemben még 2018. nyarán a Székesfehérvári Járásbíróságon, mely … sorszám alatti végzésével az ügy áttételéről rendelkezett, mivel az a pertárgy értékénél fogva törvényszéki hatáskörbe tartozott.

Az ügy az 5.P. Tanácsra került kiszignálásra, és … bíró intézkedett is az ügyben, elsőként a költségmentesség engedélyezése felől (5.P….3. végzés), majd a végrehajtások felfüggesztése tárgyában (5. sorszám alatti végzés). A keresetlevél közlését és az ellenkérelem előterjesztését követően, 7. sorszám alatti végzésével írásbeli perfelvételt rendelt el, majd 9. sorszám alatti idézés kibocsátását foganatosította.

2019. szeptember 2. napján kelt végzésével a bíróság a per tárgyalását elhalasztotta, annak oka nem ismert, de vélelmezett, hogy az ügyet elvonták bírójától, mely eléggé aggályos akkor is, ha tudomással bírok arról, hogy dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2019. szeptember 1. napjától 6 éves időtartamra kinevezte a Székesfehérvári Törvényszék elnökhelyettesévé …-t. Ugyanis az aktuális ügyelosztási rend alapján az 5.P. Tanácshoz tartoztak deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogviták.

A törvényszéken ebben az időben az alábbi tanácsok kaptak, kaphattak ilyen pereket:

  1. számú tanács: … bíró
  2. számú tanács: dr. … bíró
  3. számú tanács: dr. … bíró
  4. számú tanács: dr. … bíró

A praxisomba tartozó ügyekben csak az 5. számú tanács előtt nem jártam el. A többi tanács kerek perec megtagadta az uniós jog alkalmazását az előtte folyamatban lévő perekben. Ennek jogi lényege röviden úgy foglalható össze, hogy a DH1 törvény 3.§ (1) bekezdése felállított egy megdönthetetlen törvényi vélelmet az un. vételi- és eladási árfolyamok alkalmazására vonatkozó, fogyasztói szerződés részévé váló ászf tisztességtelenségét illetően. Ennek uniós jogi alapját az EUB C-26/13. sz. alatti ítélet képezte, illetve nemzeti jogunkban a rPtk. 201.§ (1) bekezdése (szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonya) és a rPtk. 200.§ (2) bekezdés első mondatrésze (jogszabály megkerülésével kötött szerződés) által felállított normák. A megdönthetetlen törvényi vélelem miatt a fogyasztói szerződések legalább az érintett részben érvénytelenek.

A C-26/13. sz. alatti ítélet anyagi jogi hatálya azt jelenti, hogy a fenti semmis feltétel helyébe a tagállami jogalkotó nem illeszthet be szabadon bármilyen rendelkezést, feltétel, így például kógens norma behelyettesítésre eleve alkalmatlan. A részlegesen semmis szerződésbe pedig egyáltalán nem lehet semmit behelyettesíteni. Csakhogy a magyar jogalkotó illiberális elképzelései miatt az uniós alapszerződések kötőerejét kétségbe vonta, így a DH1 törvény 3.§ (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést rendelte behelyettesíteni.

A magyar bírói kar azzal a közjogi kötelezettséggel szembesült, hogy dönteni kellett, a nemzeti jogot alkalmazza vagy az uniós jog primátusát tartja szem előtt. A Székesfehérvári Törvényszék bírái döntöttek, és a tagállami jogot az uniós jog elé helyezve törvénykezési gyakorlatukban kizártak minden olyan fogyasztói jogérvényesítést, melyet a felperesek megpróbáltak. „Főszabályként” ítélkezési gyakorlat az lett, hogy a DH törvényekkel szemben nem engedtek teret az uniós jog alapján előterjesztett kérelmeknek. A fent jelzett tanácsok egyike sem vette a fáradtságot, hogy vagy félretegye az uniós jogba ütköző nemzeti jogot, vagy előzetes döntéshozatali kérelmet terjesszen elő az EUB felé. Sőt, e tanácsok a jogforrásnak nem minősülő konzultációs testületi álláspontokat is az uniós jog elé helyezték.

A helyzetet súlyosbította, a felülbírálatra jogosult Győri Ítélőtábla törvénykezési szokásai is tagadták az uniós jog primátusát. Ettől eltérést 2019. decemberében jelentett a praxisomba tartozó C-932/19. sz. alatti előzetes döntéshozatali eljárás. Ebben a táblabíróság által feltett jogkérdéseken túl – a hasznos válasz elve alapján – az EUB a fogyasztót képviselő ügyvéd, az az én általa feltett értelmezési kérdéseket is megválaszolta.

Az EUB jogosult kizárólagosan az uniós jog interpretálására. A döntésekben adott válaszok a hasonló ügyekben minden uniós tagállami bíróságot anyagi jogi hatállyal kötnek, mégpedig úgy, ahogyan azt mindig is kellett volna értelmezni. Ebből számtalan probléma fakad hazánkban. Nézzünk erre példákat:

A 15.P. tanács a 2017. decemberében megindított … sz. alatti ügyben nem kívánta figyelembe venni az uniós jogot, sem a részleges, vagy teljes semmisséget, így a fogyasztók által indított perben sem ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, vagy a Vht. alapján nem függesztette fel a végrehajtásokat, hanem a releváns EUB ítéletekkel szemben annak engedett szabad utat, hogy semmis szerződések kerüljenek végrehajtások alá. Ennek alap bírói gondolata az volt, hogy a DH törvények a semmisséget annak ellenére orvosolták, hogy az uniós jog erre lehetőséget nem adott, így a bíró nem vette figyelembe a C-26/13. sz. alatti döntést.

Az ügyben panaszt is tettem, és Elnök Asszony biztosított is arról – kizárólag igazgatási jogkörbe – hogy a kérelem elbírálására hívta fel az eljáró bírót. El is utasította úgy, hogy az anyagi jogként hivatkozott EUB ítéleteket fel sem említette, azok alkalmazását megtagadta, habár az Aziz-ügyben született döntés elég egyértelmű. Nyilvánvalóan tudni lehetett, ennek oka az, hogy az ügy érdemében sem kerül alkalmazásra az uniós jog. A Győri Ítélőtábla másodfokú végzése szintén nem alkalmazta az uniós jogot, a jogorvoslatot megtagadta. A törvényszék végül 49. sorszám alatti ítéletével (2019.10.02.) elutasította a keresetet azzal, hogy a megdönthetetlen törvényi vélelem jogi hatásaival a bíró nem törődött, nem vizsgálta meg, az részleges vagy teljes semmisséget okozott. Az uniós joggal szemben, helyett a 2/2014. PJE határozatot alkalmazta anyagi jogként.

Külön érdekessége az ügynek, hogy abban a perben egészében előterjesztett volt az az érvelésem, mely alapján a Győri Ítélőtábla 2019. decemberében felterjesztette a Bíróságra jogi aggályaimat a DH törvények konvalidálása kapcsán.

A Győri Ítélőtábla Pf.I. tanácsa 2020.05.05. napján született másodfokú ítéletével úgy hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy a perben nem alkalmazták az uniós jogot, ugyanis a Lezsák-tanács elkötelezett híve annak, hogy a rPtk. 231.§ (2) bekezdésében foglalt diszpozitív rendelkezése került behelyettesítésre és nem is a DH1 tv. 3.§ (2) bekezdése. Egyszóval pontosan tudni lehet, hogy a másodfokú bírság egy olyan törvényi tényállást alkalmaz a semmisségi okra, mely szövege nem adekvát a tisztességtelenséggel, arra nem jelenthet megoldást, hiszen illik tudni kategória, hogy az említett magánjogi szabály a már valahogy devizában kirótt pénztartozás visszafizetésére vonatkozik, ám a perbeli és hasonló esetekben a vita tárgya, ki lehet-e számítani az egyedileg megtárgyalt forint összegből egy devizában kirótt pénztartozást. Azaz, a jogszabályok valótlan tartalommal való idézése nem jogi tévedés, hanem önkény, hiszen a jog hatálya alól volna el magát a bíró.

Nem jelentett meglepetést, hogy a Kúria helybenhagyta a jogerős ítéletet, hiszen maga a Kúria szándéka az uniós jog mellőzése a fogyasztói perekben. Erre külön nem térek ki, hiszen jól dokumentált az esetkör.)

A 15.P.20.225/2017. sz. alatti perben is a panaszlott bíró járt el kezdetben, ám a 32.P tanács hozta meg az ítéletet, mert a bíró és közöttem feloldhatatlan ellentétek alakultak ki a bíróság közjogi kötelezettségszegése kapcsán. A kollégium vezetője tehát meghozta egyesbíróként azt a keresetet elutasító ítéletet, mely de facto mellőzte az uniós jog alkalmazását és szemet hunyt a fogyasztói szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége felett. Másodfokon a táblabíróság Pf.IV. tanácsa járt el, mely hatályában tartotta 2019. szeptember 18. napján az uniós jogot sértő ítéletet. A Kúria a felülvizsgálati döntésében a jogerőt nem bontotta meg.

Egy harmadik ügyet szintén a 15.P. tanács kezdett meg, azonban a 26.P tanácsra került átosztásra, mellyel az uniós jog anyagi jogi érvényesülése kapcsán jogi konfliktus alakult ki. Ugyanis a végrehajtást a törvényszék ugyan felfüggesztette, ám nem alkalmazta az uniós jogot. A másodfokú táblabíróság megváltoztatta a felfüggesztő végzést a Pp. alapján és mellőzte az uniós jogot. A perfelvételi tárgyaláson előadtam a keresetet, majd a releváns EUB ítéletek alapján ismételten kértem a vh felfüggesztését, ám az elsőfokú bíró nem hajlandó figyelembe venni az EUB anyagi jogi hatályú döntéseit. Talán nem meglepő, ha tudjuk, hogy másodfokon a Lezsák-tanács jár el.

A fentiek alapján bemutattam tehát, hogy a devizás ügyekben eljáró egyetlen tanács sem hajlandó az uniós jog alkalmazására, habár erre nem csupán az EU alapszerződései és az Alaptörvény kötelezi, hanem az AB számos döntése is, mint például a V/732/2019. számú is.

Itt kell jeleznem, hogy a Győri Ítélőtábla nem csak a C-932/19. sz. alatti ügyet terjesztette fel, hanem 2021. decemberében megindították a szintén praxisomba tartozó C-705/21. sz. alatti ügyet is. A táblabíróság kettészakadt szakmailag. A Lezsák- és Maurer tanácsok az uniós jog primátusát tudatosan tagadják, míg a többiek szem előtt tartják. Legalábbis a praxisomba tartozó ügyekben. Ha egy bíró a jog hatálya alól elvonja magát, akkor önkényes cselekedetével a bírói függetlenség védelme alól is kibújik, ahogyan arra az AB IV/333/2016. sz. alatti ítélete rámutat.

A mai magyar törvénykezési gyakorlatban a Győri Ítélőtáblán kívül alig van bírói tanács, mely élne az EUMSz 267. cikkében foglalt joggal, és nem terjesztenek fel előzetes döntéshozatali kérelmeket, hanem inkább „beállnak a sorba” és akkor is teljesítik a contra legem elvárásokat, ha egyébként pontosan tudják, hogy eljárásuk törvénytelen. (Ha nem tudják, akkor nem alkalmasak az ítélkezésre.)

Jelen ügyre visszakanyarodván érdekes fejlemény volt, hogy a 18. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv (2020.01.08.) tanúsága szerint elhalasztásra került a per tárgyalása, mivel felperesi jogi képviselőként kértem a peres eljárás felfüggesztetését a C-932/19. sz. alatti ügy anyagi jogi előkérdése kapcsán. A törvényszék a 20. sorszám alatti végzésével fel is függesztette a pert. Így indokolta döntését:

A Győri Ítélőtábla végzésében alperes által is említett azon körülmény tisztázását kéri, abban az esetben is a fogyasztók érdekét szolgálja-e a nemzeti jog kizárólagosan alkalmazandó szabálya, ha nem állapítható meg a C-26/13. EUB ítéletben foglaltak szerint, hogy ezáltal a fogyasztók különösen káros következmények alól mentesülnének és egyébként nem biztosít számukra választási lehetőséget arra, az árfolyamkockázat viselésének elhárítása miatt ne kelljen igénybe venniük a jogszabály szerinti védelmet, hanem olyan jogkövetkezményt igényelhessenek, amely lehetővé teszi számukra azon ténybeli és jogi helyzet helyreállítását, amelyben a tisztességtelen feltétel hiányában lett volna. Bíróság megítélése szerint ezek a felvetések olyan új szempontok és új összefüggések szerint kérik az EUB értékelését, melyekre még nem adott nem csak a perbeli, hanem minden deviza ügy eldöntése szempontjából egyébként releváns választ.

 

Azaz, jelen ügyben az eljáró bíró teljesen tisztában volt néhány alapvető jogi fogalommal:

1.Alkalmazni kell az EUB C-26/13. sz. alatti ítéletét és abban bizony benne van, hogy milyen korlátok között lehetséges – elvben – behelyettesíteni. Azaz tényszerűen tudta, hogy csak diszpozitív szabályt lehet behelyettesíteni, nem kógenst, csak a fogyasztó megóvása érdekében, illetve TILOS elvonni annak jogi lehetőségét, hogy a fogyasztót megillesse azon ténybeli- és jogi állapot helyreállításának lehetősége, mely a tisztességtelen feltétel elhagyásával áll elő.

2. Pontosan tudta a bíró – és az összes többi törvényszéki bíró is – hogy a megdönthetetlen törvényi vélelem miatt a vételi- és eladási árfolyam tisztességtelensége miatt kiesik a szerződésből. A szerződés egy elvont jogi fogalom és nem egy papír, okirat. A bírónak a fejében kell „megforgatnia” a feltételeket, de ha ez nem megy, akkor segítséget ad neki a papír, melyből kihúzza az összes olyan mondatot, szót, mely kapcsolatban áll a vételi- és eladási árfolyamokkal. Ami ott marad, azaz az eredeti ténybeli- és jogi állapot. Az MNB árfolyam behelyettesítése ebben az állapotban jelent behelyettesítést, azaz az egy változtatás, egy modifikáció.

3. Pontosan tudják a bírók, mint jelent a szerződéses önrendelkezés szabadsága. Pontosan tudják azt, hogy meddig terjed a bíró vagy az állam hatalma, mert azt nem csak magánjogunk, hanem az uniós jog is megszabja.

4. Végezetül köteles ismerni az összes bíró a C-118/17. sz. alatti ítéletet, mely a C-26/13. sz. alatti ítélet logikai következménye.

Ha már egyik érintett törvényszéki bíró sem volt hajlandó foglalkozni az uniós joggal, akkor a továbbiak elolvasása valóban felesleges, de azért megfogalmazom gondolataimat.

A C-932/19. sz. alatti ítélet megszületett, így a bíróság új számra iktatta az ügyet és idézést bocsátott ki 15.P…2. szám alatt 2021.11.10. napján. 2021.11.18. napján megszületett a C-212/20. sz. alatti EUB döntés, mely egyértelműsítette a C-26/13. sz. alatti döntés azon részét, mely a részben érvénytelen szerződésekbe való behelyettesítés tilalmáról szól.

A 4. sorszám alatti hiánypótlásra felhívó végzés kelte 2022.01.12. A bíró észlelte, hogy a részleges és teljes semmisség elhatárolása kapcsán úgy érveltem, a Perenicova-ügyre való utalásában az EUB C-932/19. sz. alatti ítélet kötelezővé tette a perbíróságok számára, objektív szempontok alapján mérlegelve döntsenek arról, a szerződés részbeni érvénytelensége esetén – mely meg nem kérdőjelezhető soha – a maradék szerződéses tartalom sért-e egyéb anyagi jogot vagy sem. Teljesíthető-e a szerződés, vagy sem. (Az ítélet 48. pontja deklarálta a fogyasztó azon jogát, hogy visszautasítsa a DH törvények szerinti jogvédelmet. Ezt egyik bíró sem vette soha figyelembe.)

A hiánypótlásnak úgy tettem eleget, hogy a C-932/19. és a C-212/20. sz. alatti ítéletet figyelembe véve megfontoltam azt, a szerződés teljesíthető-e a maradék tartalommal, és arra a következtetésre jutottam, igen. Ez annyit tesz, a bíróságnak nincsen joga figyelmen kívül hagyni a megdönthetetlen törvényi vélelmet, nem veheti figyelembe a DH törvények vélelmeken túli részeit, illetve jogvédelmet kell adnia annak tárgyában, hogy semmis szerződéses feltételekből kötelezettséget ne lehessen érvényesíteni állami kényszer útján, azaz a részleges semmisség miatt a hitelező felmondása jogszabályt sért, az nem szüntetheti meg a szerződést.

 

A bíró mit tett a tárgyaláson, mely jelen levelem okát képezi:

  1. Ismertette a beadványomat (keresetváltoztatás) ám azt a szövegtől eltérő tartalommal, melyet kifogás tárgyává tettem, melyet nem vett figyelembe. A tartalomtól eltérő iratismertetés az érvényesített jogot és annak indokait iratellenessé tette.
  2. Közölte, hogy márpedig ilyen kereset nincsen, ezt az új Pp. nem engedi. Tette ezt annak ellenére, ha a jogérvényesítés alaki módjával nem ért egyet, hiánypótlást lett volna köteles kiadni, ám ezt nem tette, habár arra lehetősége volt.
  3. A rPtk. anyagi jogi hatályú, ám eljárásjogi jellegű szabálya kimondja, hogy a fogyasztó a szerződés részleges, vagy teljes semmisségének megállapítását anélkül is kérheti a felperes, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kérje. A magánjogi norma alkalmazhatóságát a DH törvények tették kizárttá, azonban a tagállami jogot félre kell tenni, ha az az uniós jog tényleges érvényesülését és a bírói jogvédelem szintjét kizárja, csökkenti. A törvényszéli gyakorlat azonban kizárja ezt az érvényesülését, a megszületett határozatok az EUB ítéletek hatályát írják állandóan felül.

Szó szerinti jegyzőkönyvezést kértem, mert elfogultsági kifogást terjesztettem elő, és szerettem volna megindokolni. Megtettem. Csakhogy ezt követően a bíró ügyfelemhez fordult és kifejtette neki az alábbiakat, melyet ugyan szó szerint nem tudok idézni, de az általam felfogott, megértett tartalma az alábbi volt:

  • A felperes ügyvédjének perbeli magatartása a felperesi fogyasztók érdekeivel ellentétben hat, ugyanis
  • A felperesi jogi képviselő olyan kérelmet terjesztette lő, mely nem megengedett – habár a bíró azt kifejteni, indokolni nem tudta, miért jogellenes az elvégzett jogi munka.
  • Felhívta arra a felperest, fontolja meg a megbízás megszüntetését, ugyanis a jogi képviselő kifogásai elhúzzák az eljárást és késedelmet fog szenvedni az ügy elbírálása.

Itt szeretném hivatkozni azt, hogy pontosan tudható, ismerhető, hogy a fent említett tanácsok célzatosan nem alkalmazzák az uniós jogot, contra legem, önkényes határozataik érdemi, hatékony felülbírálata eleve nem biztosított, ugyanis előre lehet tudni, hogy a táblabíróság ugyancsak tagadja az uniós jog primátusát. Azaz, szokás szerint fog lefutni a per, megszületik az első, majd másodfokú döntés, míg a Kúria elnöke eleve hűségesküt tett Pártunk és Kormányunk oldalán.

Fentiekből fakadóan a Székesfehérvári Törvényszék az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének harmadik mondatával, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 267. cikk értelmében vett független és pártatlan bíróságnak NEM MINŐSÜL.

Ezt a kérdést azonban lehetséges lenne egy előzetes döntéshozatali eljárásban megvizsgálni, az azonban hivatali kötelezettség megsértését jelenti, hogy egy bíró arra kívánja rávenni a fogyasztót, hogy vonja meg az ügyvédje megbízását, vagy adjon neki a bírónak tetsző utasítást azért, hogy a fogyasztó valójában mondjon le érvényesített jogáról és szolgáltassa ki magát a bírói önkénynek.

Jelen ügyben az eljáró bíró magatartása dokumentált és el nem fogadhatom azt a bírói hatalomból (nem) fakadó önkényt, hogy ügyvédi esküm megszegésével úgy alakítsam a perbeli képviseletet, hogy az megfeleljen a bíró szája ízének, amikor pontosan tudom, hogy az adott bíró nem alkalmazza az anyagi jogot, hanem kiszolgálja az elvárásokat.

Mivel a Székesfehérvári Törvényszéknek nincsen olyan elsőfokon tárgyaló bírája, aki ne kompromitálta volna magát az uniós jog tagadásában, kérem a teljes törvényszék kizárását. Ám kötelességem megemlíteni, hogy jelen pillanatban az 1Pf. Tanács tagjai hoztak már olyan eljárást felfüggesztő végzést, mely a C-705/21. sz. alatti ügyet tekintette anyagi jogi előkérdésnek, ráadásul nem az által vitt perben. Ha az Ébner-tanács képes és hajlandó az uniós jog alkalmazására a másodfokú eljárásoknak, akkor az elsőfokú tanácsok miért nem? Milyen integritást sértő cselekmények következtek be, melyek torzítják a bírói függetlenséget, vagy az adott bírók milyen okból élnek vissza a bírói függetlenséggel és mellőzik az EU jogának alkalmazását? És milyen erkölcsi meggondolások miatt csinálnak a fogyasztóknak vesszőfutást a bírói jogorvoslati úton, amikor dokumentált, hogy nem érvényesülhet a hatékony bírói jogvédelem?

Ismert, hogy a magyar bíróságok jogállamiságot és jogbiztonságot sértő mulasztásai miatt az Európai Bizottsághoz fordultam és az aggályok kivizsgálása folyamatban van.

A magyar bíróságok előtti perekben nem kívánom ügyfeleimet feláldozni a bírói önkény oltárán és körmöm szakadtáig védeni fogom jogaikat akkor is, ha a hatalom ellenem fordul és még méltánytalanabb körülményeket erőszakolnak rá a peres eljárásokra.

Tisztelettel kérem tehát, hogy:

  1. A panaszlott bíróval szemben azért folytassanak le eljárást, mert a bírók jogállásáról szóló törvényi szabályozásba ütközik az, ha az ügyvéd ügyfelét saját jogi képviselője ellen kívánják azzal fordítani, hogy a hatékony jogvédelem megvonását helyezik kilátásba, vagy hasznosabbnak tartják a kereset gyors elutasítását a hosszabb, de hatékonyabb bírói jogvédelemmel szemben, ugyanis a bíró ezzel azt tudatosítja, felesleges pénzt költ a fogyasztó ügyvédre, ha a bíró prejudikálja az elutasítást.
  2. A bíró által tényszerűen elkövetett cselekménysor a hivatali visszaélés alapos gyanúját veti fel, így kérem intézkedését e körben.
  3. Kérem annak megítélését, hogy a Székesfehérvári Törvényszék rendelkezik-e olyan bíróval, aki nem érintett az uniós jog tagadásával, mellőzésével, ugyanis az EU joga teljes érvényesülésének elve csak olyan eljárásban, olyan bíró által biztosítható, aki nem vonja el a jog hatálya alól. Én pedig nem hiszek a „bűnbánó” bírókban. Akinek egyszer dokumentált az uniós jog tagadása, az nem alkalmas a tisztességes eljárás lefolytatására még akkor sem, ha az éppen a kollégium vezetője éppenséggel. És e körben nem a Pp-t kell alkalmazni, hanem a releváns EUB ítéleteket.
  4. Előre prognosztizálható, hogy amennyiben olyan bíróra osztják az ügyet, akinek referádájában található ilyen EU jogot mellőző ítélet, az ellen kifogást emelek.
  5. Pontosan tudni lehet, hogy a Köbler-ügy alapján számos kártérítési per indul a magyar állammal szemben. Alapvetően az ilyen perek elbírálására a Fővárosi Törvényszék lenne illetékes, azonban ott nincsen olyan bíró, aki ne lenne érintett az uniós jog tagadásában. A Köbler-ügyben megfogalmazottak szerint olyan bíróságot köteles az állam felállítani, mely alkalmas az ilyen kártérítési felelősség elbírálására. A Székesfehérvári Törvényszéket szokták kijelölni hasonló esetekben, azonban már itt sem maradt olyan bíró, aki ne lenne érintett és biztosítható lenne a fair eljárás. Sajnos a civilisztikai ügyszak összes bírájára szignáltak devizás ügyeket és a bírói kar készséggel meg is tagadta az uniós jog alkalmazását. Ezek után az igazgatási vezetők felelőssége lesz az ügyek kiosztása és a pártatlan bíráskodás feltételeinek megítélése.
  6. Mivel a fogyasztói jogvédelmet ellátó kollégák pontosan összegyűjtötték az érintett bírók szakmai munkájának eredményeit, furcsa színjáték, amikor az egyik bíró lefedezi a másikat a Pp. alapján, holott az objektív és szubjektív szempontokat az EUB ítéletek alapján kellene megítélni az „egyéb kizárási ok” kapcsán.

 

Nem én hoztam ilyen helyzetbe a bíróságokat, nem nekem kell a szégyen alá állnom. Kérem tisztelettel, hogy az általam képviselt ügyfelet, fogyasztót hozzák olyan közjogi helyzetbe, hogy pártatlan és független bíróság ítélje meg az ügyét.

 Tagyon, 2022. február 2.

                                      Tisztelettel:                        Dr. Marczingós László ügyvéd             

 

Közben megjött a tárgyalási jegyzőkönyv is, így a panaszlevelem után annak egy érdekes részét megosztom – név nélkül:

Alperesi képviselő:

Először is a megdöbbenésemet és felháborodásomat szeretném kifejezni a tárgyaláson
kialakult hangulat miatt. Véleményem szerint felperesnek ez az előadása egyértelműen
rosszhiszemű eljárást valósít meg és perelhúzásra irányul. Meglepett, hogy a jogi képviselő
így lépett fel már a tárgyalás elején. Véleményem szerint ez nem felel meg a tárgyalás
megfelelő színvonalának, azzal nem összeegyeztethető, felperes hozzáállása azt jelenti, hogy
a minimális tiszteletet sem adja meg a bíróság, illetőleg a másik fél részére. Szeretném
jegyzőkönyveztetni ezen felperesi magatartással kapcsolatos felháborodásomat.

Az ügy érdemére vonatkozóan majd a későbbiekben, a bíróság külön felhívására nyilatkozunk
a keresetváltoztatásra.

 

Kategória: Jog