Nem tagadom, a deviza alapú kölcsönök társadalmat megrengető problémái kapcsán én gerjesztem a szakmai vitát, ugyanis lassan másfél évtized nem volt elegendő ahhoz, hogy a politikai elit, vagy a jogásztársadalom szembenézzen azzal a súlyos mulasztással, mely terhére rótt az uniós jog mellőzése, tagadása kapcsán.
Felvezetésként kell utalnom az Alkotmánybíróság V/732/2019. sz. alatti határozatára, melynek párhuzamos véleményében fejtette ki dr. Szabó Marcell bíró, mit is kellett volna, és kellene tenniük a magyar bíróknak az EU joggal, és e körben milyen közjogi kötelezettségük van. Nem hatotta meg nagyon a magyar bíró kart az intés, minden megy tovább a megszokott jogtipró úton. Csakhogy dr. Szabó Marcell előadóbíróként vitte más ügyeket is, és ott már a testület egyező véleményeként jelent meg az uniós jog primátusa. Valójában a magyar Alkotmánybíróság egy bizonyos pontot nem lép át, és hiába erős az aggály, hogy kiszolgálják a politikai elit akaratát, ez mégsem teljesen igaz.
Maradjunk tehát annyiban, nem megkérdőjelezhető, hogy az uniós joggal szembe menni ugyan erővel lehet, ám az azt jelenti, az adott jogalkalmazó vagy nem is ismeri a helyes utat, vagy arra teljesen tudatosan legyint. A magam részéről már semmilyen kimentést nem tudok elfogadni, hogy az uniós csatlakozásunk óta eltelt majd két évtized alatt egy bíró, közjegyző, ügyész, ügyvéd, egyéb jogalkalmazó nem ismeri fel az alkalmazandó jogot.
Mivel elmondható, hogy az un. deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatosan az EU Bírósága meghozott gyakorlatilag minden olyan döntést, mely kötelező értelmezését adja az uniós jognak, így megteremtette az alkalmazandó fogalmakat, alapelveket, részletes értelmezéseket, valójában más feladat nem maradt, mint ezeket a döntéseket megtanulni és alkalmazni. Természetesen sok egyéb kérdés merült fel a témában, és ad feladatot további jogértelmezésre az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek kapcsán, ám az már nem tűr vitát, hogy a deviza alapú szerződések legalább részlegesen, de sokkal inkább teljes egészében érvénytelenek. Illetve az is eldöntött jogi tény, hogy egy tagállami jogalkotó a felek magánjogi szerződésébe milyen taxatíve felsorolt esetekben avatkozhat bele és milyen módon. Ezt most nem írom le, mert egyfelől ismételném csak magam, másfelől elolvashatatlanul hosszú és száraz lesz az írás.
Tehát, vagy több millió deviza alapú szerződés hazánkban, mely semmisséggel érintett, és legyen az akár fogyasztói szerződés, vagy attól eltérő, a magyar bírói kar kerek perec megtagadta a jogvédelmet, és nem hajlandó figyelembe venni a semmisségi okot. Itt hadd szúrjam közbe, hogy a semmisség/érvénytelenség olyan jogi tény, mely a bíróság döntésétől függetlenül létező dolog. Valami azért semmis, mert a törvény annak nyilvánítja. Egy semmisség megállapítása nem igényel bírói ítéletet, döntést. A fél azért fordul bírsághoz, hogy megtagadhatja a jogtalan követelés teljesítését, és ehhez a bíróság jogvédelmet adjon. Ugyanis bírói jogvédelem hiányában állami kényszerrel fogják behajtani a semmis szerződésből nem következhető kötelezettség teljesítését. Ha a magyar bírói kar egy az egyben megtagadja a jogsegélyt, akkor az nem egyes bírók személyi felelőssége, hanem a bírói hatalmi ágat terhelő alkotmányos mulasztás. A magyar Alkotmánybíróság ezzel azonban már nem foglalkozik, nem érzékei – nem meglepően – az alkotmányos jogsértést, és közli, az AB nem valami szuper jogorvoslati rendszer. Mindenki éljen együtt a saját jogerős ítéletével.
De hadd mutassam be legutóbbi esetemet példaként:
Ügyfelem – magánszemélyként, azaz fogyasztóként – vásárolt egy Skoda Fabia személygépjárművet 2007. májusában. Kapott 2.555.500.-Ft kölcsönt. Deviza alapon, de erről az EUB már ezerszer kimondta, hogy tisztességtelen deviza konstrukció alkalmazása ilyen és olyan okokból. 2016-ig a fogyasztó kifizetett 3.700.000.-Ft-ot, mellyel valójában túl is fizette a kötelezettségét a kiesett szerződéses tartalom fényében. A bank beperelte a fogyasztót és a bíróság kötelezte 2.370.000.-Ft tőke és annak rettentő kamatainak (2010 óta évi 12,5% kamat) megfizetésére, azaz csaknem plusz 6 milliót kell kifizetni azon túl, hogy törvényesen már kifizetett mindent. És nézzük már meg, milyen vagyoni előnyt is biztosított a bírói kar érintett része a banknak? Mindezt azon az alapon, hogy a DH törvényeket a fejére húzták az uniós joggal szemben. A másodfokú bíróság semmilyen aggályt nem látott az uniós jog mellőzésében, és az ítélet jogerős lett úgy, hogy ezt merte leírni a törvényszék:
[29] Nem zárható ki ezért a DH törvények alkalmazása jelen perben, és az érvénytelenség az árfolyamrés és az egyoldalú kamatváltoztatás miatti érvénytelenség jogkövetkezményeinek a DH2 tv. 37.§-ára figyelemmel történő levonása sem. Az alperesek álláspontjuk elméleti kifejtésén túl a konkrét jogügylet vonatkozásában nem adtak elő olyan tényeket, amelyek a DH törvények alkalmazásának akadályát képeznék. Ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének, vagy a fellebbezésben kért megváltoztatásának nincs helye.
Magyarán, a fogyasztó hivatkozik az egyes EUB ítéletekre, mint alkalmazandó anyagi jogra, de a professzionális bíró számára ezen EUB ítéletek semmilyen akadályt nem képeznek a DH törvények alkalmazása kapcsán. Ezzel nem lehet mit kezdeni, a bíróság egyszerűen deklarálta azt, hogy nem hajlandó figyelembe venni az EU Bíróságának döntéseit, annak kötőerejét. És a deviza alapú kölcsönök kapcsán gyakorlatilag a teljes bírói kar ezt mondja. Egyszóval van egy homogén egész, egy szervezet, mely egyező akarattal, tudatosan nem alkalmazza az uniós jogot, annak hatálya alól elvonja magát, értelmes magyarázatot nem tud adni, és saját magatartásával zárja ki az uniós jog tényleges érvényesülését a hazai jogvitákban. Kérdésem az, ha a teljes civilisztikai bírói kar ilyen módon elfogult, akkor hagyni kell tovább ítélkezni ezt a kart? Nem kizárt az eljárásuk pártosságuk miatt? Nincsen jogállami, jogbiztonsági elvárás velük szemben? De van, és az EUB ítéletei erre is igen részletesen kitérnek. Csak idehaza azt sem alkalmazzák, mert nincsen visszatartó hatás. Ezt kell szem előtt tartani az ellenzéki szerepet illetően.
Dr. Szepesházi Péter néha bíró (volt), majd 2019-től ügyvéd, közben valamilyen mozgalmakat gründol, majd feltűnik a DH mellett és végül kiköt a Márki-Zay-féle MMM mozgalom jogi igazgatójaként. Magával hurcolja az Adóskamara 12 pontját, mely szervezet egy facebook követőkből álló valami. Olyan, mint Homonnay Gergely „Erzsi for President” oldala, melyet 82 ezer ember követ. Az EBFF Fórum oldalnak 4600 követője van, az Adóskamarának (Országos Főcsoport?) 3 ezer tagja.
Amikor megszólalok egy jogi témában, azt ügyvédként teszem, annak szakmai felelősségével. Nem tudok és nem is akarok egy cicás oldal mögé bújni, pedig saját kertes oldalamnak is majdnem van 4 ezer követője. Az ügyvédi irodám oldalának ennél jóval több. De ezek a facebokk oldalak nem jelentenek semmit, ad maximum egy fecsegési lehetőséget. Nem véletlenül teszem fel magam az ügyvédi iroda rendes honlapjára a fontosabb publikációimat.
Nos, itt állunk tehát dr. Szepesházi Péter ügyvéd úr javaslatairól, mely kapcsán nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy az egyesült ellenzék azzal kampányol 2019. ősz óta. Akkor jelent meg a C-932/19. sz. alatti ítélet, mely közismerten a praxisomba tartozik. Szepesházi kolléga gyorsan reagált az ítéletre: az nagy segítséget nem nyújt, nem lehet alkalmazni, etc. Dr. Szepesházi Péter a C-932/19 és az EUB Itéletek a bíróságokon – YouTube
Majd jött egy árnyaltabb kép nem tőle: Elemzés az Európai Unió Bíróságnak C-932/19-es számú EDE- ítéletéről | Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum (wordpress.com)
Az Ellenszél c. portál lehozta egy kritikámat az Adóskamara „12 pontjáról”. Dr. Marczingós László: A populizmus a jogtudomány, a jogállam és a jogbiztonság halála – Ellenszél (ellenszel.hu)
Erre reagált dr. Szepesházi Péter ügyvédként, vagy az MMM jogi igazgatójaként, adóskamarai vezetőként, nem tudom valójában, milyen minőségben. De ez mindegy is. Sorra veszem „védekezését”, ellenvéleményét:
- Szó sincs királyi többesről az első reagáló posztunkban (alább).
Többen vagyunk az EBFF-ben.
Azt nem vitatom, hogy sokan követik és lájkolják az oldalt. Ez lehet „vagyunk” értelemben is értelmezni, legyen így. Teljesen mellékes a mondandó szempontjából.
- A 2017-18-as adóskamarai 12 pontra reagált az írás, néhol félreértve azokat, nem a 2021 végire.
Valóban. HITELES MOZGALOM – a PARLAMENT-ben – Sajtótájékoztató és a devizahiteles 12 pont (eoldal.hu)
Ünnepélyesen fel akarnak mondani egy EBRD paktumot. Azon túl megegyezik a „hatályos” szöveg 1. pontja a 2018-assal. Kiegészítették valamilyen bankfelügyeleti ellenőrzés követelésével. Meg a végrehajtásokat vissza akarják vonni állami kézbe. Ez evidencia, az ellenőrzést nem értem.
- Az ún. DH törvények és a kúriai jogfejlesztő jogegységi határozatainak külön törvényi felülírása az európai uniós fogyasztóvédelmi jog jegyében, a deviza (alapú) hitelezés problémáinak rendezése a spanyol, szlovén, szlovák szankciós törvények, a horvát, román, lengyel példa alapján is. A törvény a pénzintézeteket „visszatartó erő” EU fogyasztóvédelmi jogelve alapján a felmondást figyelmen kívül hagyó, kamatmentes „megkapott mínusz teljesített forintösszeg” – alapú elszámolást írjon elő a felvételkori árfolyamon újraforintosításos korrekció mellett. A fennmaradó részre alanyi jogú méltányosan hosszú részletfizetést kell minden adósnak biztosítani.
Az EUB ítéletei már „felülírták” a DH törvényeket, ahogyan az AB fentebb idézett határozata is. A törvényalkotó hatályon kívül helyezheti a DH törvényeket, de csak úgy, ha azon „rossz” jogszabály következményeit is rendezi. Mivel azonban a bank és fogyasztó közötti jogviszonyra eleve nem lehetett befolyásoló hatása (a jogi beavatkozás nem szünteti meg a semmisséget), így a jogvita feloldása marad a bank és a fogyasztó közötti relációban. Az állam alkalmazhat szankciókat a tisztességtelen hitelezőkkel szemben és nagyon remélem, hogy a Csányi úr és Márki-Zay úr közötti megbeszélésen ezt egyértelműsítették, hogy az ellenzék választási győzelme esetében az OTP-nek is szembe kell néznie egy horribilis szankcióval.
A jogalkotó nem igazán írhat elő „elszámolást”, mert ezzel újabb DH törvényeket alkotna és annak EU jogba ütközése pont megegyezne a ’fideszes’ megoldással. Nem lehet „forintosítani” egy semmis szerződést. Az állam egy semmis szerződést nem képes érvényessé nyilvánítani, nem helyezhet bele a szerződésbe többlet tartalmat, így hosszú részletfizetést sem. Ez sérti az uniós jogot, demagóg, valótlan, megalapozatlan állítás és ígérgetés. A legnagyobb probléma, hogy erre rákaptak az ellenzéki pártok is. Mert jól hangzik. Azt meg senkit nem érdekel, hogy van-e jogi alapja.
- A közjegyzők végrehajtási záradékolási jogának azonnali megszüntetése. Közjegyző bármilyen hatósági funkciót csak akkor láthasson el, ha közszolgálati jogviszonyban áll.
Ennek így nincsen értelme. Egy közjegyző kiállított egy végrehajtási záradékot, mely alapján végrehajtás folyik. A záradékot „megszüntetni” nem lehet. Azt vissza lehet vonni. MI az a hatósági funkció? A hagyatéki eljárás lefolytatása az? Akkor most nem lesznek majd hagyatéki ügyek? Megszüntetni szeretné a közjegyzői rendszert a kolléga? Állami közjegyzők lesznek újra? Legyen. De hogyan? Mi az elképzelés az közjegyzői praxisok felszámolásának magánjogi kérdéseiről?
- Devizahiteles kárpótlási törvényt a 2. pont szerinti teljes vagyoni átalány jellegű kár és a személyiségi jogi átalánykár állami garantálásával, az ezek feletti kár perbeli érvényesítésének megkönnyítése mellett! Ezen kárpótlási állami költségek egy részének pénzintézeti átvállalásáról kezdjen tárgyalást a Kormány a bankokkal a fair pénzintézeti rendszer kialakítása jegyében (pl. a bankadó részeként)!
A NER-ben jogtalanul megszerzett tulajdonokat használják fel a deviza alapú hitelesek kárpótlására.
A kárpótlás terjedjen ki a Questor- és más befektetői csalások áldozataira is, külön törvényekben a központilag szervezett trafikmutyis jellegű károsultakat is illesse kárpótlás!
Milyen uniós jogi alapon fizetne a magyar állam kártérítést egy magánjogi szerződés alapján, ha a fogyasztói szerződés érvénytelen, és az érvénytelenség következményeit vagy a felek rendezik, vagy a bíróság teszi ezt perbeli jogvita esetében. Ha a banki tisztességtelenség miatt a jogkövetkezmény esetleg az lesz, hogy a bank felelősséggel tartozik, akkor azt a bank köteles megtéríteni. Még akkor is, ha a bank csődbe jut. Az államnak TILOS ebbe beleavatkoznia, és a költségvetésre átvállalni a banki kötelezettséget. Ennek nem csak költségvetési fedezete nincsen, hanem ezzel a magyar állam egyszerűen megszüntetné a szankciók és prevenciók elvét, a visszatartó hatást. Egyébként az EUB törvénykezési gyakorlata egyértelmű ezzel kapcsolatban, nem is értem, hogy egy volt gyakorló bíró, aki devizás ügyekben ítélkezett, annak miért ez miért nem evidens?
A magyar államot azért terheli kártérítési felelősség, mert a bíróságai nem alkalmazták az uniós jogot és nem biztosították a bírói jogvédelmet. Bizony ez hatalmas kárt okozott, mely mérhető a fogyasztókra kirótt perköltségek összegében. Legyen csak 100.000 elbukott fogyasztói per jogerősen és legyen az átlagos perköltség 3.000.000.Ft. Akkor az állam köteles lesz megfizetni 3.000.000.000.000.-Ft összeget. Már amennyiben nem lehet egyszerűen eltörölni az adók módjára behajtott, vagy behajtandó illetékeket. Az államnak valójában ez a kb. 3.000 milliárd forint extra remek bevételt jelentett. Erről lemond, és a bankok helyett visszafizet kb. 6.000 milliárd forint összeget? Az nem merült fel Szepesházi kollégában, hogy ha a bankok saját maguktól törvénytisztelők és nem járnak el tisztességtelen módon, akkor nem kell senkinek perre mennie?
Az egész bírói kart érintő anomália egy hatalmas jogtörténelmi tanulsággal szolgál: soha a magyar törvénykezésben nem volt ilyen mértékű bírói visszaélés, mely összegszerűsége akkora volumenű lett volna!
A 12. pont többi része gyakorlatilag megegyezik a korábbiakkal.
- A mozgalmak nincsenek bejegyezve, ettől még léteznek, időnként történelmi a szerepük, de ha nem, akkor sem szégyen a mozgalmi struktúra.
A facebook-mozgalom jelentősége biztos hatalmas, nem vitatom, hiszen a celebek is hatalmas vagyonokra tesznek szert néhány implantátum bemutatásával. Ha valaki a mozgalmát fontosnak tartja, tegye, csak ezt ne keverjük össze egy egész ország sorsát meghatározó ellenzéki programmal!
- Ravasz László civil jelölése 2018-ban a legfőbb ügyészi posztra Polt Péterrel szemben elképes, és jó kezdeményezés volt egy erősen jobbos induló párttól, amelyet egy nagyszabású devizahiteles konferencia követett. Érdektelen, hogy egyes szervezők fideszes szélsőjobbosokká váltak azóta. Az EBFF, az Adóskamara nem csatlakozott az Értünk Értetekhez.
Az Értünk Értetek párt már 2018-ban is vállalhatatlanul szélsőséges volt. E körben nem érdektelen az, ha valaki azon emberekkel érdek és értékközösségre lép. Ha valaki nem képes elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől, vagy a jót a rossztól, akkor ezen én nem tudok és nem akarok változtatni.
- Az EBFF kettévált 2016-ban. Az aktív bíró tagok az EBFF Fórum, a többiek EBFF Mozgalomként működtek tovább, mert ők pártpolitizálhattak is, a Facebookon is. Az aktív bírák védelmében döntöttünk így. Kijátszottuk a NER lehetséges szankcióit, és ez ma is igy van. Ellenőrizhető Facebookos keresővel.
Mivel a mozgalmak tagjairól semmit nem tudunk, legyen úgy, ahogy ügyvéd úr mondja, elfogadom.
- A populizmus nem (fél)fasiszta változata megtisztelő bírálat. A Bernie Sanders, Ferenc Pápa, a Portugál Kormány, Róna Péter által fémjelzett populizmus, azaz népközeliség mi vagyunk! A retorikai trumpi, orbáni populizmus álszociális, álelitellenes gyakorlata nem mi vagyunk.
- Populizmusunk lényege a nem forradalmi rendszerkritikusság, olyan gondolatok, mint hogy pl. nem igaz, hogy a gazdaságfejlesztési állami pénz meg adókedvezmény hasznos, a közvetlenül a természetes személyeknek címzett meg pénzszórás. Nem.
- Populizmusunkból, népbarátságunkból fakad a devizahitel-károsultak helyzetének rendezése. S az is, hogy tagadjuk, hogy az „átlag néző felfogóképessége igen szerény”. A józan ész igenis sajátja lehet.
- Téveszme a felvilágosult abszolutista szakember vezeti a birka népet tiszta, lekerekített elvek szerint. Ha nem követik, megbántódik, nem csinál semmit, nem piszkítja be a kezét a nem tökéletes világ szükségszerűen fogyatékos jogi-politikai megoldásaival.
Ez valami számomra nehezen értelmezhető politikai hitvallás, értékrend, mely kívül esik reagálási szándékomon. Ha ez a program, akkor legyen ez, csakhogy az állampolgárokat megilleti a jog, hogy megértsék, mit kínálnak nekik, és az ellenzék győzelme esetén Magyarország miniszterelnöke mit szeretne tenni, milyen alapelvek mentén.
- Tévút Dobrev Klára és MZP szembeállítása, 2 hónap múlva az Ördögöt kell legyőzni, ha nem sikerül, be jó lesz a devizásoknak.
Erre nem is kívánok egy jogi értekezés keretében reagálni.
- Nem bűnpártolást megvalósítók a pénzintézetek és a követeleskezelők jogi képviselői. Ahogy a Paksi Atomerőmű dolgozói se. Az ilyen gondolatokkal csak lejáratjuk a devizás közösséget es csökkentjük esélyeinket.
- Nem kell kizárni senkit az Ügyvédi Kamarából sem, ki másként értelmezi az uniós fogyasztóvédelmi jogot, mint Marczingós László.
Az uniós jog tagadása, alkalmazásának kizárási igénye egy ügyvédnek nem lehet szándéka. Ezzel kapcsolatban megkerestem a Magyar Ügyvédi Kamarát, melynek most februári elnökségi ülésén tárgyalja az elvi kérdést, melyet itt tettem fel:
Az uniós jogot változatlanul az EUB jogosult és köteles értelmezni. Erre nekem nincsen sem jogom, sem szándékom. Szepesházi ügyvéd kolléga értelmezésre jogot formáló szándéka egybevág a bíróságok és bankokat képviselő ügyvédek igényével. Sajnos az EUSz és az EUMSz tételes joganyaga teljesen egyértelmű ebben a körben és az önmagában megcáfolja Szepesházi urat. Ha valaki nem jogosult értelmezni, ám köteles alkalmazni az EU jogot, akkor kérdés csak lehet, az alkalmazás megtagadása megtűrt és dicséretes, vagy szankcionálandó. A MÜK erre a kérdésre választ fog adni. Ugyanis a MÜK az ügyvédi törvényt fogja a fegyelmi vétségek gyakorlati megítélése kapcsán értelmezni.
- Nem távolitható el egyetlen bíró sem 2022. április 4-én sem azért, mert nem ismerte fel a devizahiteles hazai jogalkotás és joggyakorlat visszaélésszerű mivoltát, kivéve természetesen bizonyított vesztegetésnél. A jogállamiság ügyvédi apostola életveszélyes útra tévedt.
A szándékos csúsztatás nem szerencsés, és csak azoknál működik eredményesen, akik a funkcionális analfabetizmussal szenvednek. Az én érvelésem az alábbi volt: az elfogultság objektív és szubjektív szempontrendszerének EUB általi követelményrendszere mellett alkalmaztam a C-585., C-624/18., és C-625/18. sz. alatti egyesített ügyekben hozott ítéletet.
128 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának szintén az állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az ugyanezen 6. cikk (1) bekezdése szerinti „pártatlanság” feltételét különböző módon lehet értékelni, azaz egy szubjektív megközelítés szerint, figyelembe véve a bíró személyes meggyőződését és magatartását, azaz annak megvizsgálásával, hogy a bíró a konkrét esetben mutatott-e elfogultságot vagy személyes előítéletet, valamint egy objektív megközelítés alapján, amely annak meghatározására irányul, hogy a bíróság – különösen összetételére tekintettel – a pártatlanságára vonatkozó bármiféle jogos kétség kizárása érdekében megfelelő biztosítékokat nyújt-e. Az objektív megközelítés azon kérdés felvetését jelenti, hogy a bíró személyes magatartásától függetlenül bizonyos ellenőrizhető tények alapján megkérdőjelezhető-e a pártatlansága. E kérdéskörben még a látszat is jelentőséggel bírhat. Ismételten a bizalomról van szó, amelyet egy demokratikus társadalom bíráinak kell kelteniük a jogalanyokban, kezdve az eljárás feleivel (lásd különösen: EJEB, 2003. május 6., Kleyn és társai kontra Hollandia, CE:ECHR:2003:0506JUD003934398, 191. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. november 6., Ramos Nunes de Carvalho e Sá kontra Portugália, CE:ECHR:2018:1106JUD005539113, 145., 147., és 149. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
Bíróságnak minősül-e a Kúria? – Dr. Marczingós Ügyvédi Iroda (drmarczingos.hu)
Én nem azt mondtam, hogy bosszúból ki kell rúgni a bírókat, hanem azt, hogy azt, hogy meg kell teremteni a pártatlan bíróságokat, melyek tagja nem érintettek az évtizedes jogtiprásban. Hogy azt a magyar állam miként valósítja meg az uniós jog mentén, arra javaslatot tenni tudnék, de arra senki nem kíváncsi. Gondolom, dr. Fleck Zoltán és kollégái ezen dolgoznak. Vagy nem. Nem tudom.
- A devizakárosultakat érő igazságtalanságok égbekiáltóak, a drámai történelmi párhuzamok sem eltúlzottak a cikkben.
- A jogtudós, a gyakorló jogász, a közéleti, érdekvédő harcos stilusa, pontossága, nyelvezete eltérő, e szerepkörök elválasztása indokolt.
Ha egy ügyvéd kollégával kell vitáznom, annak más a módja. Jelen esetben Márki-Zay miniszterelnök-jelölt propagandáját megtestesítő szakmai anyaggal van gondom, mely közjogi természetű. Akármilyen harcosan is, de azzal szembeszállni kell, mert jogtagadó az álláspont, és mitől lenne különb MZP azoknál, akik előidézték a mostani helyzetet. Pláne úgy, hogy tanácsadónak olyan ember ültet maga mellé, aki érintett a felelősség terén a helyzet kialakulásában, így számomra hiteltelen.
- A kamat-és dijmentes elszámolás, az eredeti állapot helyreállitása hivei vagyunk, sose gondoltuk másként. Ettől még örülhetünk hazai és küldi részsikereknek, átmeneti megoldásoknak (pl. szlovén devizás törvény).
Én meg a jogkövetés híve vagyok. Ha az uniós jog azt mondja, sem bíróság, sem az állam nem terhelhet a fogyasztóra olyan kötelezettséget, mely a semmis szerződésből nem fakadhat, akkor 10% árfolyamkockázat felszámítása is uniós jogba ütközik. Ha valaki ezt támogatja, az egyértelműen kinyilvánítja azt, hogy nem érdekli az EU joga, és attól elvonja magát.
A Győri Ítélőtábla előtt érveltem azzal, hogy a szerződés teljes semmissége esetén alkalmazandó szankciók és prevenciók elve mentén terjedhet-e odáig a visszatartó elv alkalmazása, hogy a tisztességtelenül eljáró hitelezőt ne illessen meg semmilyen kamat és járulék. A C-705/21. sz. alatti ügyet pont nekem nem kellene elmagyarázni, hiszen az én munkám eredménye az eljárás.
- Rendkívül nehéz lesz a politika, az alkotmányosság, a nemzetközi fogyasztóvédelmi és emberi jogi standardok, a szerződéses szabadság követelményeinek egyszerre megfelelni lehetőleg egy fillér állami pénz nélkül a múltbeli állami felelősség ellenére. Az EUB döntéseinek várva várt hazai jogba integrálásának mekkora része vár a bíróságokra, a parlamentre, az AB-ra ?
Az uniós jognak megfelelni nem nehéz. Első lépcsőt annak megtanulása és tisztelete jelentheti. Ha valaki e körben felkészült, akkor vitaképes. Az ellenzéki propaganda valójában nem vitaképes.
Az EUB döntései alapján lehetséges jogot alkotni, de az EUB döntések önmaguknál fogva beépültek a nemzeti jogba, azokat nem kell külön törvénybe foglalni. A magyar bíróságok közjogi kötelezettségüket nem voltak képesek teljesíteni, ezért a következtetéseket le kell vonni. Álláspontom az, hogy egy olyan bíró, aki képes volt ilyen mérvű önkényre, nem alkalmas a további ítélkezésre. Persze, ettől még remek bíró lehet lakásbérleti jogvitákban, vagy parkolásos ügyekben.
- A nem közvetlenül a szerződéses követelések rendszerére irányuló programpontokra szükség van. Valóban nem a hiteljogviszonyok rendezése helyett, hanem mellett. Az általános fogyasztóvédelmi kultúra emelése megmentheti a jövőben bajba kerülő CSOK-os adósokat, más forinthiteleseket devizakárosult honfitársaink vesszőfutásától.
A magyar társadalom gazdasági helyzetét érintő politikára szükség van. Ám egyetlen politikus sem válhat önkényes jogtagadóvá.
~ ~ ~
A 12 pont így is, úgy is, inkább rossz, mint jó. Szakmailag elfogadhatatlan, azon túl meg vétkesen demagóg, populáris. Tiltakozom ellene és azokkal szemben is, akik ezt Bibliaként forgatják és elérik, hogy a sajtóban még terjesszék is a jogtagadó szemléletet.
Az, hogy besértődnek egyes emberek, hogy én „másként értelmezem” az uniós jogot, egyszerűen súlytalan, mert alaptalan a felvetés is, mellyel nem lehet vitatkozni, mert senki nem értelmezhet semmit. Megtanulja, alkalmazza. Ennyi.
PDF-ben a fenti anyag: