A válaszom az, hogy egyértelműen megtagadja.
A 2019/1937 irányelv alapján az uniós jog megsértését bejelentő személyeket védelemben kell részesíteni. Ellenük sem rágalmazásos büntetőeljárás, sem fegyelmi eljárás nem indítható.
Elmondhatom, hogy az irányelv hatályba lépését követően ellenem lefolytattak büntetőeljárást és fegyelmi eljárásokat is. Az meg senkit nem érdekel, hogy egyébként igazam van.
2013.10.26. napján tartja a Magyar Ügyvédi Kamara a másodfokú fegyelmi tárgyalást. Első fokon egyébként felmentettek a vádak alól – bíróság méltóságának megsértése – azonban már fegyelmi eljárást sem lehetett volna indítani.
A kamara a tárgyalás nyilvánosságát kizárja, habár semmilyen ügyvédi titok nem merült fel.
Érdekes, hogy a MÜK elnöke – állítólag – tárgyalásokat kezdeményezett a Kúria elnökével a tárgyalások nyilvánossága kapcsán. Egy bírósági tárgyalás és a kamarai fegyelmi tárgyalás nyilvánossága ugyanazon jogi gyökerekből ered. Csak az ügyvédi titok védelme eredményezheti a zárt tárgyalást. Most a MÜK pont az ellenkezőjét teszi?
https://hirklikk.hu/kozelet/az-ugyvedi-kamara-elnoke-konzultalna-a-targyalasok-nyilvanossagarol/416692
Roppant érdekes, hogy az ellenem folyó fegyelmi eljárások kapcsán iratokat kért be tőlem az Európai Parlament vizsgáló bizottsága, az Európai Bizottság és a CCBE is.
A kamara részére írt beadványomat az alábbiakban olvashatják: