Tisztelt Olvasóim,
A tegnapi ismételt, és érdemét tekintve eredménytelen tárgyalásom az Építési és Közlekedési Minisztériumban arról győzött meg, Magyarországon a jogállam abban az állapotban van, ahogy a magyar kormány utasítására képes volt a TEK és a NAV összehangolt ember- és értékrablásra az M0 autóúton, majd a klasszikus terrorcselekmény törvényi tényállását felidéző módon megzsarolni azt az idegen államot, melynek honvédő harcához szükséges anyagi forrásokat pont a magyar állam blokkolja.
A magyar vasútépítési anomáliák eddig sem voltak színtelenek, de a belgrádi vasúttal kapcsolatos gondokhoz most felcsatlakozott a GSM-R II. projekt, melyhez kapcsolódóan Lázár János miniszter kijelentette, olyan nincsen, hogy az alvállalkozók kifizetetlenül maradjanak.
Előzmények:
A magyarországi vasúti közlekedés az elmúlt évszázad legjelentősebb technológiai átalakulásán megy keresztül, amelynek központi eleme a digitalizáció és az európai interoperabilitás (= a műszaki rendszerek kompatibilis zökkenőmentes együttműködése) megteremtése. E folyamat egyik legfontosabb, egyben legvitatottabb pillére a GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszer kiépítése, amely a modern vonatbefolyásoló rendszerek, különösen az ETCS Level 2 (European Train Control System) alapvető kommunikációs infrastruktúráját biztosítja.[1] A projekt második ütemének megvalósítása során azonban olyan rendszerszintű hibák, etikai aggályok és jogi mulasztások sorozata látott napvilágot, amely nem csupán a beruházás műszaki sikerét kérdőjelezi meg, hanem rávilágít az állami beruházásirányítás és a fővállalkozói láncok működésének súlyos anomáliáira is. A központi kérdéskör az alvállalkozói kifizetések elmaradása körül kristályosodott ki, ahol a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerepe, a fővállalkozó R-Kord Kft. elszámolási gyakorlata és az állami kontrollmechanizmusok hatékonysága egyaránt kritika tárgyává vált.
A GSM-R technológia stratégiai jelentősége és technikai keretrendszere
A vasúti közlekedés biztonsága ma már elképzelhetetlen a digitális kommunikációs rendszerek nélkül. A GSM-R egy olyan speciális mobilhálózat, amelyet kifejezetten a vasúti üzem igényeire fejlesztettek ki, biztosítva a folyamatos, zavarmentes kapcsolatot a mozdonyvezetők, a forgalomirányítók és a pálya menti berendezések között. Ez a rendszer nem csupán hangalapú kommunikációt tesz lehetővé, hanem kritikus adatátviteli csatornát is biztosít a vonatbefolyásoló rendszerek számára, amelyek megakadályozzák a vonatok sebességtúllépését vagy a tiltó jelzések meghaladását.
A magyarországi hálózat kiépítése során a nemzetközi előírások (TSI – Technical Specifications for Interoperability) betartása kötelező érvényű, mivel a cél a Transzeurópai Vasúti Hálózat (TEN-T) folyosóin a határokon átnyúló közlekedés gördülékennyé tétele. A rendszer stabilitása és a lefedettség folyamatossága alapvető biztonsági követelmény, bármilyen hiba vagy hiányosság a rendszerben a vonatok kényszerű lassításához vagy leállásához vezethet. Emiatt a beruházás során alkalmazott műszaki tartalom csökkentése vagy a minőségileg kifogásolható kivitelezés nem csupán gazdasági, hanem közvetlen közlekedésbiztonsági kockázatot is jelent.
A GSM-R projekt két fő szakaszból áll: egy optikai gerinchálózat lefektetéséből a vasúti pálya mentén, valamint egy speciális rádióhálózat (bázisállomások és adótornyok) kiépítéséből. Magyarország 2007-ben tett kötelezettségvállalást az ERTMS rendszer kiépítésére, és az első ütem 2018-as lezárulása után a második ütemnek kellett volna teljessé tennie a hálózatot 2255 kilométer hosszúságban.
A GSM-R II. projekt gazdasági és szervezeti struktúrája
A 2018-ban indított második ütem kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást az R-Kord Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte el. [2]Az R-Kord Kft. a magyar építőipari piac meghatározó szereplője, a V-Híd csoport tagja, amely Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában áll. A beruházás eredetileg 58,85 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelynek jelentős részét európai uniós források (CEF és IKOP) biztosították.
| Projekt Adat | Eredeti Tervezet (2018) | Módosított / Aktuális Állapot (2025/2026) |
| Összköltségvetés | 58,85 milliárd HUF | Kb.76 milliárd HUF (17,2 mrd többlet) |
| Hálózat hossza | 2255 km | 2255 km (csökkentett műszaki tartalommal) |
| Távközlési tornyok | 270 db tervezett | Jelentősen kevesebb valósult meg időben |
| Finanszírozási forrás | CEF, IKOP, Hazai forrás | Átcsoportosított hazai források |
| Kivitelező | R-Kord & i-Cell konzorcium | Szerződés felmondva (2024/2025) |
A táblázat rávilágít a projekt egyik legsúlyosabb ellentmondására: miközben a költségek több mint 17 milliárd forinttal emelkedtek, a műszaki tartalom csökkent, és a projekt befejezése jelentős késedelmet szenvedett. A kormány 2023-ban egy határozattal biztosította ezt a pluszforrást, hivatkozva a háborús inflációra és az építőanyag-árak növekedésére, ugyanakkor ezzel párhuzamosan beleegyezett abba is, hogy az eredetileg tervezett infrastruktúra csak részlegesen épüljön ki.
A nyertes Konzorcium 2018. nyarán kötötte meg a vállalkozási szerződést a NIF Zrt-vel és a tényleges munkavégzés elhanyagolható volt. Ennek ellenére a 10-30% mért előleget a vállalkozók felvették az államtól. Az R-KORD (Mészáros Lőrinc érdekeltsége) 2018-2020 között mindegy 15,4 milliárd forintnyi kegyben részesült.
A konkrét tervezés alapját képező rendszertervek 2019. februárjában, egy referenciaszakasz pedig 2019. őszén készült el. Csakhogy tervezője nem igazán volt a bulinak. mert az eredetileg „kiválasztott” cég megugrott, majd a terveket készíteni képes céggel csak 2021-ben szerződtek. De mi is ezzel a baj?
Hát az, hogy a projekt befejezésére 2022. év végéig kellett sor kerüljön, ugyanis az EU finanszírozása (a teljes projekt 85%-a) 2023. márciusában lejárt. így ha nincsen készen az egész mű, akkor az uniós pénz ugrik. A tervek készítésének kezdő időpontja és a kivitelezés befejezése, ellenőrzése között legalább 2-2,5 évnek kell eltelnie, ha a munka fákat becsülettel végzik.
Tehát, a 2021-es tervezői megbízás kapcsán a Konzorcium és a vele szerződő állam (NIF Zrt) pontosan tudta, bukó az egész ügy. Ezért a NIF Zrt-t 2023.01.01-vel megszüntették és a feladatait átadták jogutódlással az ÉKM-nek, azaz a Lázár-féle minisztériumnak. Az ÉKM első feladata lett volna a projekt átvilágítása a közbeszerzési szabályok alapján és ha ilyen történt volna, a szerződéstől el kellett volna állni.
A munka egyik fő jellege az volt, hogy például egy 2021. december 14-i kivitelezési engedély megszerzését követően a munkákat már készre jelentették december 20-án, ami valóban a CSODA kategóriájába tartozik. Vagy egy másik szakaszon a készre jelentett munka után a V-HÍD cége még 2023. júliusában is dolgozott.
Lázár Jánosnak így azzal kellett szembesülnie, hogy az uniós finanszírozás alól ki kell vonni a projektet, így a magyar költségvetést a nettó 58 milliárd forintos bekerülési értékének 85%-át kitevő vagyoni hátrány érte azzal, hogy az EU forrás kiesésével a költségvetésből kellett fizetni. Ez kb. 50.000.000.000.-Ft. Ezt kellett a szegényes költségvetésből átcsoportosítani, így vihette Magyar Péter a WC papírt a kórházakba…
Az ÉKM kötelezettsége a közpénzek védelmében a teljes bűncselekmény-sor felszámolása lett volna. Büntető feljelentéseket kellett volna tenni, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni, etc. Ehelyett 2025. június 30-án megállapodtak a konzorcium érintett tagjával, az R-KORD Kft-vel, hogy kapnak még egy rakás pénzt, ahelyett, hogy a GSM-RI Konzorcium teljes kártérítést fizetne a szerződésszegéséért. Ugyanis senki másnak nem volt felróható az, hogy határidőre nem teljesítettek, csak a vállalkozóknak.
Most ott állunk, hogy sem az R-KORD, sem az ÉKM nem akar fizetni, azt mondják, menjünk perre nyugodtan.
Én meg nem vagyok annyira lúzer…