A vételi és eladási árfolyamok tisztességtelenségének kötelmi jogi hatása a szerződés teljes semmisségére

Tisztelt Olvasóim,

 

Még a mai napon is általános és álságos vita folytatódik arról, hogy a DH1 tv. 3.§ (1) bekezdésében felállított törvényi vélelem, azaz a fogyasztói szerződések részévé váló azon általános szerződéses feltételek, melyek lehetővé teszik a vételi és eladási árfolyamok alkalmazását a devizában kirótt pénztartozás meghatározása, illetve a havonta forintban fizetendő törlesztő részletek és költségek, járulékok tárgyában, csak a szerződés részleges semmisségét okozzák, vagy az egész szerződés megdől.

Még a mai napon is tömegével jelennek meg olyan bírósági (jogerős) ítéletek, melyek azt állítják, hogy a DH törvények már orvosoltak minden semmisségi okot annak ellenére, hogy az EUB számos ítélete nem csak a magyar bírói gyakorlat uniós jogsértését mondta ki, hanem a magyar szabályozás irányelvbe ütközését is.

Ennél fogva kizárt, hogy egy bíró jóhiszeműen, egyszerű tévedés mellett állítson olyat, a szerződés nem volt semmis egészében, illetve nincsen joga a fogyasztónak az eredeti állapot helyreállítását kérni.

 

Ezt tetézi, hogy az ERSTE Bank, az OTP Bank és más érdekeltek fegyelmi panaszai alapján az ügyvédi kamara számos fegyelmi eljárást folytat le ellenem c csak azért, mert az EUB ítéletek alapján a fogyasztói jogi közösség jogait védelmezem a banki-igazságszolgáltatási kartellel szemben.

 

Itt olvasható a tanulmányom:

 

Teljes semmisség levezetése 2026_04_20