Tárgy: Hivatalos bejelentés a 93/13/EGK irányelv és az (EU) 2019/1937 irányelv (WB irányelv) rendszerszintű megsértése, valamint a bejelentővédelmi csatornák hiánya miatt a magyar bírósági szervezetben.
Címzett:
Európai Bizottság, Directorate-General for Justice and Consumers (DG JUST)
Lakatos Judit, Unit B2 (Consumer Law)
JUST Unit C1 (Rule of Law and Fundamental Rights)
Tisztelt Lakatos Judit! Tisztelt Just B2 és Tisztelt Just C1 Egység!
Alulírott bejelentőként, az Európai Unió jogrendszerének integritása és a magyar állampolgárok alapvető jogainak védelme érdekében, az alábbi hivatalos bejelentést és tényfeltáró jelentést terjesztem elő. A bejelentés alapját képező tényállás szerint a magyar bírósági rendszerben nem csupán elszigetelt jogalkalmazási hibákról van szó, hanem az uniós jog elsődlegességének tudatos és szervezett elutasításáról. Jelen bejelentés bizonyítja, hogy
- a magyar bíróságok nem csak a korábban keletkezett EUB ügyekről nem vesznek tudomást, hanem szisztematikusan ignorálják az Európai Unió Bíróságának (EUB) legújabb, kötelező érvényű ítéleteit is (különösen a C-630/23, C-565/23 és C-761/24 ügyekben született ítéleteket), miközben
- a bírósági szervezetrendszeren belül nem biztosítják az (EU) 2019/1937 irányelv (Whistleblowing irányelv) szerinti bejelentővédelmi csatornákat. Ez utóbbi hiánya megakadályozza a bíróságokon belüli visszaélések, a bírói függetlenséget érintő informális nyomásgyakorlás és az uniós jog szándékos félretételének feltárását, ezáltal közvetlenül veszélyeztetve az Unió pénzügyi érdekeit és a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus alapjait.
A bejelentéshez csatolt bizonyítékok, köztük a Kaposvári Járásbíróság ítélete és a Szombathelyi Törvényszék elnöke számára írt ügyvédi levél, a bejelentővédelem hiányos kiépítését igazoló kapcsolódó dokumentumok, valamint Dr. Marczingós László ügyvéd tényfeltáró levezetése a 93/13 Irányelv megsértése kapcsán egyértelműen igazolják, hogy a magyar bíróságokon a bejelentővédelmi irányelv szerinti anonim és független csatornák nem léteznek. A jelenleg működtetett integritás-felelősi rendszer nem felel meg az uniós előírásoknak, mivel hiányoznak az anonimitás garanciái, és a bejelentések a belső informatikai rendszerekben (BIR-O rendszer) a bírósági vezetés számára láthatóak és visszakövethetőek. Ez a helyzet „chilling effect”-et gyakorol a potenciális bejelentőkre, és konzerválja azt a jogellenes állapotot, amelyben a magyar fogyasztók millióit fosztják meg a hatékony bírói jogvédelemtől.
I. A fogyasztóvédelmi irányelv (93/13/EGK) megsértése és az EUB ítéletek ignorálása
A magyar bíróságok az elmúlt évtizedben, de különösen az elmúlt két évben, olyan ítélkezési gyakorlatot alakítottak ki, amely nyíltan szembehelyezkedik az EUB fogyasztóvédelmi esetjogával. Ez a gyakorlat nem véletlen vagy eseti tévedés, hanem a DH törvényekre alapított és a Kúria jogegységi határozatai által vezérelt, központilag irányított ellenállás az uniós jog primátusával szemben. Ennek lényege – a Kásler és Dunai helyzetében lévő fogyasztók szándékos jogtól és vagyontól történő megfosztása – az Önök számára az elmúlt évtizedben megküldött tömeges (egyéni fogyasztói, jogvédő szervezetek, egyesületek jogi képviselők) panaszai által már jól ismert.
1. A mérföldkőnek számító EUB ítéletek elutasítása
Annak ellenére, hogy az EUB a C-705/21, C-630/23, C-565/23 és C-761/24 számú döntéseiben egyértelmű iránymutatást adott és megerősítette állandó ítélkezési gyakorlatát a tisztességtelen szerződési feltételek jogkövetkezményeiről, a magyar alsóbb fokú bíróságok ezen ítéleteket vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, vagy olyan módon értelmezik át, amely megfosztja őket tényleges joghatásuktól.
A C-630/23. számú ítélet (AxFina Hungary) kapcsán kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy az EUB megerősítette, hogy a 93/13 irányelv 6. cikk (1) bekezdése alapján a nemzeti bíróságnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó abba a helyzetbe kerüljön, amelyben a tisztességtelen feltétel nélkül lett volna. A Kásler és Dunai helyetében lévő fogyasztók esetén ez az a jogi helyzet, amelyben a megkötött szerződés hiányában lettek volna.
Ezzel szemben a magyar bíróságok a 2014-2015-ös devizahiteles (DH) törvényekre hivatkozva továbbra is a Charta 21. pontjába ütköző diszkriminációt fenntartva egy olyan mesterséges elszámolást kényszerítenek a fogyasztóra, amely az uniós jogot sértő módon fenntartja a szerződések érvényességét ezzel a bankok tisztességtelen előnyét és a fogyasztót az irányelv és a Chartában biztosított számos további jog sérelmére a felvett tőke többszörösének kifizetésére kötelezi.
2. A Kúria és a Jogegységi Panasz Tanács (JPT) romboló szerepe
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszintű elfordulása az uniós jogtól a Kúria tudatos stratégiájának eredménye, a jogegységesítést eltérítik eredeti céljától. A Kúria „jogegységi határozatai” kötelező erejű precedenssé tesznek olyan értelmezéseket, amelyek kiüresítik a fogyasztói jogokat. Különösen aggályos a Jogegységi Panasz Tanács (JPT) működése, amely egy olyan eljárási akadályt képez, amely késlelteti vagy megakadályozza az EUB ítéleteinek közvetlen alkalmazását.
Ez a mechanizmus sérti a Simmenthal-ügyben (C-106/77) lefektetett alapelvet, mivel a nemzeti bíróságok nem a saját hatáskörükben, az uniós jog primátusa alapján döntenek, hanem várnak a Kúria „jóváhagyására”, amely gyakran szembemegy az EUB szellemiségével. A bíróságok technikája az, hogy a pártatlansággal kapcsolatos előzetes utalást nem küldik ki az EUB-hoz, a kizárási indítványokat pedig egy másik, ugyanolyan elfogult bíró bírálja el, így a fogyasztókat megfosztják „törvényes bírójuktól”, az EUB-tól.
3. A Getin Noble Bank ügy kritériuma (C-132/20) és a bírói felelősségre vonhatóság teljes hiánya
A Getin Noble Bank ügyben (C-132/20) az EUB világossá tette a bírói függetlenség és pártatlanság követelményeit. Magyarországon azonban a bíróságokon belüli visszaéléseknek nincs következménye. Azok a bírók, akik követik a Kúria uniós jogot sértő iránymutatásait, védelmet élveznek, míg azok, akik közvetlenül az EUB döntéseire alapoznának, adminisztratív nyomással vagy fegyelmi eljárással néznek szembe. Mivel nincs biztonságos bejelentővédelmi csatorna, a rendszeren belüli „tisztulás” lehetetlen, a bírói önkény pedig akadálytalanul érvényesül.
C-132/20 Getin Noble bank ítélet:
|
71
|
Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy a Szerződésekkel létrehozott bírósági rendszer sarokkövét az EUMSZ 267. cikkben előírt előzetes döntéshozatali eljárás alkotja, amely a bíróságok közötti párbeszédnek a Bíróság és a tagállami bíróságok közötti létrehozatalával az uniós jog egységes értelmezésének biztosítására irányul, lehetővé téve ezáltal az uniós jog koherenciájának, teljes érvényesülésének és autonómiájának, valamint végső soron a Szerződésekkel létrehozott jog sajátos jellegének biztosítását (2021. március 2‑iA. B. és társai [A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése – Jogorvoslat] ítélet, C‑824/18, EU:C:2021:153, 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
|
|
72
|
A jelen ítélet 69. pontjában kifejtett vélelem mindazonáltal megdönthető, ha valamely nemzeti vagy nemzetközi bíróság által hozott jogerős bírósági határozat arra enged következtetni, hogy a kérdést előterjesztő bíró nem minősül az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének a Charta 47. cikkének második bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdése értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak.
|
Igaz, hogy a konkrét panasszal érintett Kaposvári Járásbíróság elsőfokú szintet jelent, azonban jelen pillanatban nincs olyan bíróság Magyarországon, amely a Kásler (C-26/13) és Dunai (C-118/17) helyzetében lévő fogyasztóknak kb 2,1 millió főnek és családjuknak a DH törvények uniós joggal ellentétes rendelkezései ellenében jogorvoslatot tudna nyújtani.
Így bírósági szinttől függetlenül teljes mértékben bizonyítható az az állítás, hogy a magyar bíróságok a magyar Pp-re és DH törvényekre hivatkozva szándékosan elszabotálják a fogyasztó azon jogát, hogy meg tudja dönteni a 72. Pontban jelzett vélelmet. Sőt, a fogyasztót még megtorlásként pénzbírsággal is fenyegetik.
4. A Kaposvári Járásbíróság jogsértő gyakorlata: A kizárási indítvány elutasítása
A rendszerszintű jogsértés konkrét példája a Kaposvári Járásbíróságon zajló per (5.P.20.982/2025), amelyben Dr. Czóbel Szilvia bíró jár el. Ebben az ügyben a fogyasztó képviselője Marczingós ügyvéd kizárási indítványt nyújtott be, mert ügyvéd kollégája (Csuka és Vámos Ügyvédi Társulás) megkeresése és a megküldött ítélet alapján objektív alapon nyugvó információi voltak arról, hogy a bíró tudatosan megtagadta az uniós jog (C-630/23 ítélet és más releváns EUB döntések) alkalmazását.
A bíróság válasza a jogsértésre a következő volt:
- A kizárási indítványt egy másik bíró (Dr. Vass Gabriella) bírálta el, aki érdemi vizsgálat nélkül elutasította azt, arra hivatkozva, hogy az uniós jog alkalmazásának mellőzése csupán „jogértelmezési kérdés”, nem pedig az elfogultság jele.
- A bíróság megfenyegette a fogyasztót, hogy az alapos kizárási indítványok benyújtása miatt pénzbírsággal sújtható.
- Az ügyben a WB irányelv szerinti bejelentést nem lehetett megtenni, mert a bíróság elismerte: nincs ilyen rendszerük.
Ez a konkrét eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok „egymást fedezik”, és a törvényes bíróhoz való jogot úgy üresítik ki, hogy elzárják az utat az EUB elől. A bírók tudatosan „oldják el magukat” az uniós jog hatálya alól, ami az igazságszolgáltatás függetlenségének elvesztését és az önkény uralmát jelenti. Bejelentővédelmi csatorna hiányában Marczingós ügyvéd kénytelen volt a törvényszék elnökének írni.
II. A bejelentővédelmi irányelv (WB irányelv) megsértése a bíróságokon
A (EU) 2019/1937 irányelv célja, hogy védje azokat a személyeket, akik az uniós jog megsértését jelentik be. A bírósági szervezetben ez a védelem kulcsfontosságú lenne a bírói függetlenség megőrzése és a rendszerszintű jogsértések feltárása érdekében. Azonban Magyarországon a bírósági szervezet e tekintetben egy „fekete dobozként” működik.
1. A kötelezettségszegési eljárás és az EUB elmarasztaló ítélete (C-155/23)
Magyarország ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a WB irányelv átültetésének elmaradása miatt. Az Európai Unió Bírósága a 2025. március 6-án kelt, C-155/23. számú ítéletében elmarasztalta Magyarországot, megállapítva, hogy a tagállam nem teljesítette az irányelv határidőn (2021. december 17.) belüli átültetésére vonatkozó kötelezettségét.
Annak ellenére, hogy a kormány formailag elfogadta a 2023. évi XXV. törvényt (Panasztv.), a bírósági szervezetrendszerben a mai napig nem jöttek létre az irányelvnek megfelelő csatornák. A bíróságok a mai napig a régi, hatástalan és a bejelentőt veszélyeztető „integritás-felelősi” rendszerre támaszkodnak.
2. Integritás-irányítás vs. WB Irányelv: Miért nem azonos a kettő?
A bírósági szervezet (birosag.hu) azt állítja, hogy az integritás-felelősökön keresztül biztosított a bejelentés. Ez azonban szándékos félretájékoztatás, mivel az integritás-rendszer alapvető pontokon sérti a WB irányelvet:
- Az anonimitás garanciáinak hiánya: A bírósági szabályzatok (pl. a bíróság.hu oldalon olvashatóan a Miskolci Törvényszék) kifejezetten rögzítik, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentés vizsgálata mellőzhető. Ezzel szemben a WB irányelv lényege a bejelentő személyazonosságának szigorú védelme és a névtelen bejelentés lehetőségének biztosítása.
- Függetlenség hiánya: Az integritás-felelősök a bíróság alkalmazottai, akik közvetlen függelmi viszonyban állnak a bíróság elnökével és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH). Ha a jogsértés (pl. az uniós jog mellőzésére való utasítás) a vezetéstől származik, a bejelentőnek nincs kihez fordulnia.
- A BIR-O rendszer és az IT-megfigyelés: A bíróságok belső informatikai rendszere (BIRO rendszer) és az integritás-email címek (pl. integritas@…) nem titkosítottak a vezetés előtt. A bírósági elnököknek és az IT-adminisztrátoroknak rálátásuk van ezekre a levelekre, ami lehetetlenné teszi a bizalmas bejelentést.
- Bizonyíték a csatorna hiányára: Dr. Marczingós László ügyvéd megkeresésére a bíróságok írásban ismerték el, hogy a WB irányelv szerinti külön csatorna nem működik náluk. Ezt a pecséttel ellátott dokumentumot (4-5. sz. melléklet) jelen bejelentés részeként Önökhöz, mint az illetékes uniós szervekhez továbbítjuk.
A BIR-O tehát egy statisztikai és ügyforgalmi szakrendszer, amely nem egy dedikált bejelentő platform, tehát bíróságokon nincs az Irányelvnek megfelelő elkülönített és titkosított informatikai csatorna, és minden belső levelezés (legyen az integritás@… címre küldött vagy az EIR rendszerben kezelt) a bírósági vezetés és az IT-adminisztrátorok számára visszakövethető. Ez az anonimitás garanciájának hiányát jelenti, ami az Irányelv 10. cikkének közvetlen sérelme.
3. A Kaposvári Járásbíróság elnöke igazolásának (4 sz. melléklet) jelentősége:
Ezek az okiratok hivatalosan igazolt bírósági beismerései annak az uniós jogsértésnek, hogy 2026 áprilisában – több mint négy évvel az átültetési határidő lejárta után – a járásbíróságokon továbbra sem létezik a 2019/1937/EU (Whistleblowing) irányelv szerinti garanciákat nyújtó belső visszaélés-bejelentési csatorna. Ez a tény közvetlen bizonyítéka annak, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervezet szisztematikusan szabotálja az Európai Unió Bíróságának C-155/23. számú, 2025. március 6-án kelt elmarasztaló ítéletét. A fotók alátámasztják, hogy a bíróságok az előírt anonim és független csatornák helyett a törvényszéki „integritás-felelőshöz” irányítják a bejelentőket, ami azonban nem minősül az irányelv szerinti védett útnak, mivel ott a névtelen bejelentések vizsgálata rendszerszinten mellőzhető, és a bejelentő adatai az elnökség által felügyelt informatikai rendszerekben visszakövethetőek maradnak. Ez a bizonyíték cáfolja a bírósági igazgatás azon állításait, miszerint a rendszerek kiépítése a járásbíróságok szintjén is megtörtént.
4. A „BIR-O” rendszer és az anonimitás illúziója
A magyar bíróságokon alkalmazott belső ügymenet-kezelő és informatikai rendszer (BIRO) alapvetően adminisztratív célokat szolgál, de jelenleg ez az a platform, amelyen az úgynevezett integritási bejelentések is keresztülfutnak. A WB irányelv 10. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bejelentő személyazonossága a kijelölt személyzeten kívül senki számára ne legyen hozzáférhető.
5 . Technikai akadályok a függetlenség útjában
A kutatási adatok és a bejelentések alapján a BIRO rendszer az alábbi problémákat hordozza:
- Láthatóság a vezetők számára: Az OBH elnöke és a törvényszéki elnökök széles körű ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek a bírósági ügyvitel felett. Ez magában foglalja az informatikai rendszerekben zajló kommunikáció monitorozását is. Egy beosztott bíró vagy titkár számára nincs garancia arra, hogy egy „integritás@…” címre küldött levele nem kerül az elnök asztalára még aznap.
- A bejelentő beazonosíthatósága: Mivel a bírósági dolgozók csak a saját, nevesített felhasználói fiókjukból tudnak levelezni a belső hálózaton, a bejelentő személye azonnal azonosítható az IT-naplózás (logfájlok) alapján. Ez éles ellentétben áll a WB irányelv azon követelményével, hogy a bejelentők számára anonim csatornákat kell biztosítani.
5. A „bejelentővédelem” vs. „Integritás” fogalmi keverése
A magyar bíróságok szándékosan mossák össze az integritásvédelmet a visszaélés-bejelentéssel. Míg az integritás-felelősök feladata elsősorban az etikai kódex betartatása és a belső fegyelmi kérdések kezelése, addig a WB irányelv az uniós jog megsértésére fókuszál.
|
Szempont
|
Integritás-rendszer (Magyar bíróságok)
|
WB Irányelv (EU 2019/1937)
|
|
Jogalap
|
Belső szabályzatok, OBH ajánlások.
|
Uniós irányelv, 2023. évi XXV. törvény.
|
|
Bejelentés tárgya
|
Etikai vétségek, fegyelmi kérdések.
|
Uniós jog megsértése (fogyasztóvédelem, versenyjog, stb.).
|
|
Kivizsgáló személy
|
Bírósági alkalmazott (függelmi viszonyban).
|
Független, pártatlan egység vagy személy.
|
|
Anonimitás
|
Opcionális, gyakran elutasítják.
|
Kötelezően biztosítandó védelem.
|
A bíróságok teszik ezt annak ellenére, hogy a bejelentővédelmi rendszert a járásbíróságokon is működtetni kell:
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetni. Kiemelten fontos: A törvényszék a belső visszaélés-bejelentési rendszerét az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok tekintetében is működteti.
A visszaélés-bejelentő rendszer működtetője:
„Az Országos Bírósági Hivatal, továbbá az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a belső visszaélés-bejelentések fogadására és intézésére belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni. A törvényszék a belső visszaélés-bejelentési rendszerét az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok tekintetében is működteti…”
A kötelezettség és a jogi keret megvan, ám azt nem hajtották végre!
IV. Összefüggés a versenyjoggal és a kondicionalitási mechanizmussal
A bejelentésben leírt jogsértések messze túlmutatnak egyedi fogyasztói pereken. Ezek közvetlenül érintik az Európai Unió alapvető gazdasági és jogi értékeit.
1. Versenyjogi torzulások és tiltott állami támogatás
A magyar állam a bírósági rendszeren keresztül kartellszerű tevékenységet folytat a hitelezői lobby érdekében. Azáltal, hogy a bíróságok mentesítik a bankokat a tisztességtelen szerződési feltételek következményei alól, olyan gazdasági előnyhöz juttatják a magyarországi pénzügyi szektort, amely tiltott állami támogatásnak minősül. Ez torzítja az uniós belső piacot, hiszen a Magyarországon működő bankoknak nem kell szembenézniük azokkal a jogi és pénzügyi kockázatokkal, amelyekkel más tagállamokban az uniós jog betartása mellett kellene.
2. A kondicionalitási mechanizmus sérelme
A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a bíróságok függetlenségét és a hatékony jogorvoslatot. A WB irányelv szerinti csatornák hiánya és az uniós jog szisztematikus ignorálása olyan súlyos hiányosság, amely közvetlenül veszélyezteti az uniós költségvetést. Ha a bíróságokon belüli visszaéléseket nem lehet bejelenteni, ha az uniós jogot védő jogi bírókat elhallgattatják, ha az uniós jog alapján ügyfeleiket képviselő ügyvédek kialakított csatorna hiányában nem tud bejelentést tenni akkor az uniós források elosztásának bírói felügyelete is illuzórikussá válik.
V. Összegzés és kért intézkedések
A fentiek alapján megállapítható, hogy a magyar bírósági rendszerben a 93/13 irányelv és a WB irányelv megsértése kéz a kézben jár. A bejelentővédelmi csatornák szándékos hiánya azt a célt szolgálja, hogy az uniós jogot félresöprő bírói gyakorlat belső kontroll nélkül fennmaradhasson.
A bejelentővédelem hiánya a bíróságokon közvetlenül érinti a versenyjogot. Amikor a bíróságok a Kúria irányítása alatt szisztematikusan mentesítik a bankokat a tisztességtelen hitelezés következményei alól, azzal a magyar állam egyfajta indirekt bankmentést hajt végre a fogyasztók kárára. Ez torzítja a tőkepiacot és a bankok közötti versenyt az EU-ban.
A jogállamisági kondicionalitás szempontjából pedig a bejelentővédelmi csatornák hiánya a bíróságokon az igazságszolgáltatási reformok bukását jelenti. Az EU által elvárt „mérföldkövek” nem teljesülnek, ha a rendszer zártsága és a bírói függetlenség hiánya belső kontroll nélkül marad.
Az uniós jog érvényesülése a magyar fogyasztóvédelemben megszűnt. A bíróságok, kihasználva a bejelentővédelmi csatornák hiányát, büntetlenül semmibe vehetik az EUB ítéleteit. Ez a bejelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a fogyasztói perekben releváns Irányelvek teljes érvényesülése és az elérendő cél kötelezettsége kapcsán ne csak a jogszabályok átültetését, hanem azok gyakorlati alkalmazását és a bírósági szervezetrendszer belső, bejelentővédelmi csatornák kialakítása miatti jogsértést is vizsgálja meg.
A Kaposvári Járásbíróság és a Szombathelyi Törvényszék példája mutatja, hogy a helyzet tarthatatlan, és azonnali beavatkozást igényel az uniós polgárok jogainak védelme érdekében
Kérem a Tisztelt Bizottságot (DG JUST B2 és C1 egységeit), hogy:
- Indítsanak vizsgálatot a magyar bíróságok ellen a WB irányelv (2019/1937) bírósági szervezetben történő átültetésének hiánya miatt.
- Kezeljék kiemelt bizonyítékként a csatolt (4.) mellékletet, amelyben a magyar bíróság elismeri a bejelentővédelmi csatorna hiányát.
- Vizsgálják felül a magyar fogyasztóvédelmi pereket a C-630/23, C-565/23 és C-761/24 ítéletek valamint a historikus előzmény – ítéletek végrehajtása fényében és állapítsák meg a szisztematikus kötelezettségszegést.
- Tájékoztassák a Bizottság kondicionalitási mechanizmusért és versenyjogért (Versenyjogi Főigazgatóság) felelős szerveit a bírósági integritás és bejelentővédelem hiányáról, mint a jogállamiság alapvető sérelméről.
A mellékelt iratok (Marczingós ügyvéd levelei, a Kaposvári Járásbíróság végzése, a Kúria elleni demonstrációról készült felvételek) egyértelműsítik, hogy a magyar bíróságok nem csupán tévednek, hanem továbbra is teljesen tudatosan építenek le és szabotálnak minden olyan mechanizmust, amely az uniós jog érvényesülését szolgálná.
Mellékletek jegyzéke:
1. sz. melléklet: A Marczingós Ügyvédi Iroda felé a Cs és V Ügyvédi Társulás által tájékoztatás céljából megküldött a Kaposvári JB 5.P.20.958/2025/9. számú ítélete, amely igazolja, hogy a nevesített bíró ignorálja az uniós jogot.
2. sz. melléklet: Dr. Marczingós László ügyvéd tényfeltáró levele/bejelentése a Törvényszék elnökének a bejelentővédelmi csatornák felállítása hiányáról. (és ennek angol nyelvű fordítása)
3. sz. melléklet: Dr. Marczingós László ügyvéd szakmai tájékoztató levele a törvényszék elnökének a teljes semmisség levezetéséről az uniós jogi összefüggésekről (C-630/23 ítélet és az EUB releváns ítélkezési gyakorlata).
4. sz. melléklet: Válaszlevél a WB csatorna kialakítása hiányáról (Kaposvári JB pecsétjével ellátva és ennek angol nyelvű fordítása).
5.sz. melléklet :A Kaposvári törvényszék végzése 5.P.20.982/2025 amelyben Marczingós ügyvéd kizárási indítványát elutasítja
6. sz. melléklet: a teljes semmisség tanulmány (lásd 3. sz melléklet) angol nyelvű fordítása
Kérem bejelentésem és a csatolt bizonyítékok érdemi vizsgálatát és továbbítását a Bizottság illetékes szerveihez. A fejleményekről és beérkezett válaszokról tájékoztatni fogjuk Önöket.
Tisztelettel:
Dr. Marczingós László Ügyvédi iroda