Tisztelt Olvasóim,
Nincsen más lehetőségem, minthogy a legszélesebb nyilvánossághoz forduljak a Veszprémi Ügyvédi Kamara azon uniós jogot rendszerszinten tagadó magatartása miatt, mely egyfelől fedezi a kartell tevékenységét, másfelől az ügyészi szervezet egyszerűen nem hajlandó eljárni a banki-igazságszolgáltatási kartellel szemben.
Közismert, hogy az EUB ítéletei sorra mondják ki a magyar bírói gyakorlat (C-630/23), de a magyar jogi szabályozás (C-565/23) uniós jogot sértő jellegét.
A kamarai panaszban érintett CIB is rendszerszinten alkalmazott uniós jogot sértő, tisztességtelen feltételeket. Köztudomású tény, hogy a deviza alapú hiteles során az indexálást gyakorlatilag kartellbe verődve alkalmazták a tisztességtelen hitelezők. Ezt az is alátámasztja, hogy a Fővárosi Törvényszék igen hosszú ideig folytatott eljárást az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésének tisztességtelenségét kimondó törvényi vélelem megdöntési kísérlete kapcsán, mely során a bankok eredménytelenek voltak. Így vitathatatlan jogi ténnyé vált, hogy a DH1 tv. § 3.§ (1) bekezdése és 4.§ (1) bekezdése a szerződések teljes semmisségét úgy okozza, hogy a szerződés fő tárgyát érintő tisztességtelenség miatt a szerződőt maradék tartalommal nem lehet teljesíteni. Ez a Kúria és a Fővárosi Törvényszék álláspontja is a C-630/23 és C-565/23 ügyek előterjesztésében is, de még a C-26/13 ügyben is!
A CIB – és az összes többi tisztességtelen hitelező – a Bankszövetség közreműködésével rávette a Kúriát, hogy gyártsák le a 6/2013 PJE és 2/2014 JE határozatokat. Előbbit egy ügyvéd írta, utóbbi meg teljes egészében irányelvet sértő az EUB gyakorlata szerint. A Kúria megállapodott az orbáni rezsimmel, hogy az OGY törvény alá foglalja a devizás kúriai gyakorlatot. Ebből fakad az az anomália, hogy az EUB a magyar törvényi szabályozást irányelvet sértőnek tartja, mert nem teszi lehetővé azon jogi és ténybeli állapot helyyreálításátv, melyben a fogyasztó akkor lenne, ha a szerződést meg sem kötötte volna.
A Bankszövetség és a kormányzat megállapodott abban, hogy az EUB ítéleteit nem hajtja végre senki. Ennek legeklatánsabb példája az Orbán vs Sulyok levélváltás tartalma.
https://hvg.hu/itthon/20260504_sulyok-tamas-orban-viktor-parlament-partok-gyermekvedelminek-mondott-torveny
Az általam ismeretlen panaszos egy korábbi FB posztom tartalmát kifogásolta. Mindenkinek joga van panaszokat és feljelentéseket tenni, de különösen érdekes, hogy dr. Gelencsér László kamarai vezető fegyelmi biztos már most tudja, hogy kifogásolt vádam alaptalan. Ezért rám le kell sújtani, ahogyan szokásos.
A Legfőbb Ügyészségen egyébként már korábban megtettem a feljelentésemet a kartell-ügyben, így csak azt kellett várnom, hogyan halad a nyomozás. Miután semmi nem történt, utánajártam a dolgoknak és kiderült, a 2025. decemberi feljelentésemet visszalajstromozták egy 2024-es ügyszámra és nem jártak el egy centit sem. Ugyanis a magyar ügyészi és bírói kar jogot teremtett annak kapcsán, hogy bíró nem képes bűncselekményt elkövetni azzal, hogy eloldja magát a jog hatálya alól. Az AB IV/333/2016 határozata azt mondta ki, az ilyen magatartás bírói önkényt jelent. Az ügyészség és a bíróság szerint ez az önkény nem bűncselekmény.
Közzéteszem a fegyelmi vizsgálat elrendelését: