Kedves Olvasóim,
Az alábbiakban osztok meg egy igen érdekes, és a hazai jogállamisági hiányt jól jellemző igazságszolgáltatási esetet, mely egyaránt érintette ügyfelemet, a fogyasztót, illetve engem, mint a fogyasztó ügyvédjét. Hogy is kell eltakarítani a jogkereső állampolgárt és a jogi képviselőjét a jog asztalától.
A jogvita rövid leírása:
Kerti úr – akinek neve már bekerült a nyugati sajtóba is, de felismerhetőségét kizárja az egyéb személyes adat hiánya – pert merészelt indítani a K&H Bankkal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt még 2019. tavaszán. A perben kérte a felperes a deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének orvoslását, de a bíróság előbb visszautasította a keresetlevelet mondvacsinált okokból, majd ugyan perfelvételre alkalmasnak tartotta az ismételten előterjesztett iratot, a végrehajtást felfüggesztette, de fair eljárást nem folytatott le. Ugyanis félretette a DH1 tv. 3.§ (1) bekezdése és 4.§ (1) bekezdése szerinti törvényi vélelmeket, azok következményeit nem vonta le, és csak az un. árfolyamkockázati tájékoztatást vizsgálta, melyet a kúriai elvárásoknak megfelelően rendben talált. Csakhogy az EUB C-26/13 ítélet alkalmazásának megtagadására nem volt lehetősége, és arra sem, hogy az uniós jog teljes érvényesülését és a hatékony jogvédelmet megtagadja. A 2022. november 24-én kelt ítéletnek már figyelemmel kellett volna lennie a C-118/17,
C-932/19 ítéletre is, hiszen utóbbi kelte 2021. szeptember 2. volt. Az ítélet meg sem indokolta, miért nem kell alkalmazni ezen EUB döntéseket.
A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet – no nem az EUB döntések alapján – így a PKKB 2025.10.16-án ismét elutasította a keresetet. A határozatban azt a valótlan tényállítást tette, hogy a DH1 tv. 3.§ (2) bekezdése helyreállította azon ténybeli és jogi állapotot, melyben a fogyasztó akkor lenne, ha meg sem kötötte volna a szerződést. Az ítélettel szemben 2025.11.03-án megfellebbeztük, de pontosan tudni, hogy a 67.Pf. „Illisz”-tanácsa eddig nem alkalmazta az uniós jogot.
Csakhogy a 2022. őszi tárgyaláson az alábbi nyilatkozatot tettem:
Szeretném, ha a bíróság úgy jegyzőkönyvezné, hogy szándékos hazugság az I. r. alperesi képviselő részéről az, hogy az általa idézett C-932/19. és a C-118/17. sz. döntések megállapították volna a DH. törvényeket vizsgálva, hogy azok nem ellentétesek az uniós joggal. Az Unió bírósága a DH. törvényeket nem vizsgálta, de azok szerződéses tartalmát vizsgálta, a jogvédelemre gyakorolt hatásukat vizsgálta. Az általam hivatkozott lengyel ügyben hozott döntés egyértelműen kimondja azt, hogy uniós jogot sért, hogy ha az irányelv 6. és 7. cikkének a bekezdéseit másképp értelemezi a nemzeti jog.
A Pp. alapján a bíróságnak figyelmeztetnie kell az I. r. alperesi képviselőt a jóhiszemű és tisztességes pervitelre, és anyagi jogi tájékoztatást kell adnia arról, hogy a bíróságnak eltérő
az anyagi jogi álláspontja, mint az I. r. alperesé, illetőleg arról is tájékoztatást adni, hogy a bíróság szöveghű tartalommal alkalmazza a perben az Európai Unió Bíróságának a döntéseit.
A nürnbergi perben is már ismert volt a nácik védekezése, hogy ők utasításra cselekednek. Az I. r. alperes is utasításra cselekszik, és felvetődik bennem az is, hogy az eljáró bíró is jelen perben utasításra cselekszik. Ezáltal az EUMSZ 19. cikk 1. bekezdését sérti meg, és nem minősül pártatlan bíróságnak az eljáró bíró.
Hivatkoznék arra, hogy a PKKB csoportvezetői, illetőleg a Fővárosi Törvényszék tanácselnökei egy online Skype konferenciát tartottak, amely során megállapították, hogy nincs olyan döntése az Unió Bíróságának, ami azt állapította volna meg, hogy a DH. törvények uniós joggal ellentétesek lennének, és ezt az emlékeztetőt használják a Fővárosi Törvényszék és a PKKB bírái. Így jogos az aggályom abban, hogy a perben eljáró bíró is ezt az iránymutatást követi.
Nem kizárási kérelmet terjesztek elő, de kérem előzetes döntéshozatali eljárás megindítását a körben, hogy a jelen bíróság nem minősül bíróságnak, mivel nem adta meg a szükséges tájékoztatást.
A Fővárosi Törvényszék nagy presztízsű tanácselnöke, dr. Haupt Egon a Fővárosi Törvényszék Elnökéhez fordult, hogy kezdeményezzen kamarai fegyelmi eljárást ellenem az ügyvédi tevékenységem gyakorlása miatt. A Tanácselnök az ügyvédi tevékenységemet abban jelölte meg, hogy az egyes perekben elvárom az uniós jog alkalmazását a bíróságtól. A 2013. évi Kúria Jogelemző Csoport összefoglaló véleménye szerint a magyar bírói karnak sem hajlandósága, sem képessége nem volt az uniós jog alkalmazására. Ezt támasztja alá a hivatkozott C-80/21., C-82/21. sz. döntés, ami az ítélkezési gyakorlatot Unió ellenesnek minősítette.
Az I. r. alperes azért nyeri a perek sorozatát a fogyasztókkal szemben, mert eléri a bíróságoknál, hogy a tagállami jogot helyezze előtérbe, és a tagállami jog mögé helyezze az uniós jogot.
Amennyiben a bíróság nem teljesíti az EUMSZ 19. cikke alapján az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, az további aggályokat vet fel.
Na, ebből lett a fegyelmi ügy.
Ugyanis a birtokomba került egy olyan bírók által történő megegyezésről szóló jegyzőkönyv, melyet bírósági igazgatási vezetők abban állapodtak meg 2022.01.10-én, hogy „a DH tv-ek rendelkeztek az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, ezen törvényekkel szembeni EUB döntés nem született.”
Csakhogy született, hiszen a C-565/23 végzés, az annak alapját képező C-630/23 ítélet pont ezen döntésekre hivatkozott, így bátran kimondható, hogy a bíró kar érintett igazgatási vezetői egyszerűen valótlanságot állítottak és célzatosan, egyenes szándékkal tagadták meg a releváns EUB ítéletek alkalmazását.
A kamara természetesen elkaszált 250.000.-Ft szankcióra és 80.000.-Ft eljárási költségre.
A Magyar Ügyvédi Kamarához fellebbeztem és kértem, hogy forduljon az EUB felé előzetes döntéshozatali kérdésekkel a beadványban foglaltak szerint. A MÜK megtagadta indítványomat, és nem alkalmazta az uniós jogot, figyelmen kívül hagyta beadványaim tartalmát.
A másodfokú határozat még rápakolt további 50.000.-Ft eljárási költséget a hátamra.
A MÜK jogerős határozatával szemben előterjesztett keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék visszautasította, mivel nem igazoltam azt, hogy ügyvédi szakvizsgával rendelkezem. A visszautasítással szembeni fellebbezésemet a Fővárosi Ítélőtábla elutasította, mert nekem annak ellenére igazolnom kellett volna a jogi szakvizsga meglétét, hogy:
- ha nincsen jogi szakvizsgám, nem lehetnék ügyvéd
- ha nem vagyok ügyvéd, nem járhatok el perben és nem lehet ellenem fegyelmi panaszt tenni
- ha nem vagyok ügyvédként bejegyzett kamarai tag, akkor nem lehet fegyelmi eljárást folytatni velem szemben
- ha nem vagyok ügyvéd, akkor nem lehet szankciót a nyakamba varrni.
Ennél fogva a kamarai határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a bíróságok kizárták.
Ugyan ügyfelemmel szemben még nem jogerős az ítélet, van esélye nyerni a perben, de ez nekem most 380.000.-Ft összegbe került. Megérte kiállni ügyfelem érdekében és megérte feltárni az bírósági visszaéléseket. És nem vagyok hős, csak teszem a dolgom. Igaz, a munkadíjamat kamarai szankciókra költöm.
A releváns iratok:
M2 Igazoló jelentés Kerti-ügy 2023_01_16
M3 I.fokú kamarai határozat 3.2023F-3 2023_06_23
M4 Kerti-ügy fellebbezés 2023_07_25
M5 Kerti-ügy kifogás 2023_10_03
M6 069_2023_19 másodfokú határozat_alairt
M7 Dr. Marczingós László vs MÜK OFB keresetlevél Kerti-ügy 2024_04_04
M8 Dr. Marczingós László vs MÜK OFB keresetlevél HP2 Kerti-ügy aláírt 2024_09_25
M9 Dr. Marczingós László vs MÜK OFB nyilatkozat és büntető feljelentés 2024_11_19
M10 Dr. Marczingós László vs MÜK OFB fellebbezés és büntető feljelentés 2025_02_10
M11 069_2023_27 Fővárosi Törvényszék végzése 102.K.701565_2024_15
M12 069_2025_2023_33 Főv Ítélőtábla végzése 27___3_3
M13 069_2023_35 tájékoztatás eljárás befejezéséről_alairt